Időről időre lehet arról hallani, hogy a hústermelés drasztikus visszaszorítására volna szükség ahhoz, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó kibocsátást csökkentetni lehessen. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban most megjelent elemzés szerint azonban sokat számítana az is, ha a magasabb jövedelmű országokban mindössze 13 százalékkal csökkenne a marhahústermelés – írta meg a ScienceDaily.

Ezzel ugyanis 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális fosszilis tüzelőanyag-kibocsátásának teljes mennyiségét.

Célkeresztbe kerül a marhahús is: szigorú ellenőrzés jön az EU-ban

Visszakövetnek majd minden az EU-ba belépő termékekhez felhasznált nyersanyagokat egészen a származási helyükig.

A tanulmány szerint mindezt úgy lehetne elérni, hogy a magasabb jövedelmű országokban lévő, alacsonyabb termőképességű legelőkön fel kellene hagyni a termeléssel. Ha ugyanis az állatállományt eltávolítanák ezekről a területekről, az ökoszisztémák visszaállhatnának természetes erdős állapotukba, a buja erdők pedig jelentős mennyiségű szenet köthetnének meg. Ezzel egyidőben az alacsonyabb jövedelmű régiókban növelni lehetne a szarvasmarhatartás hatékonyságát, ami ellensúlyozhatná a gazdagabb országok termeléscsökkenését. 

A kutatók ötletüket kiterjesztve azt is kiszámolták, hogy az összes potenciálisan erdősíthető legelőterület felszabadításával 445 gigatonna szén-dioxidot lehetne megkötni a század végére, ami több mint egy évtizednyi jelenlegi globális fosszilis tüzelőanyag-kibocsátásnak felel meg. Mindez a szakértők szerint nem helyettesíti a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, ugyanakkor hatékony kiegészítője lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek.