A vizes élőhelyeknek nagy széntartalmuk miatt fontos szerepük van az éghajlatváltozás mérséklésében. Az azonban bizonytalan, hogy a globális felmelegedés közepette az egyes élőhelyek gázelnyelőként vagy éppen -kibocsátóként működnek. A Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének kutatói 1990 és 2022 között 167, egymástól független természetes vizes élőhelyen végeztek a felmelegedést szimuláló kísérleteket, és összegezték ezek eredményeit. Háromféle üvegházhatású gáz nettó kicserélődésének reakcióját tanulmányozták.

A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ha a globális hőmérséklet 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedik, akkor 57%-kal csökken a vizes élőhelyek gázelnyelő funkciója, és a klímaváltozás mérséklésében betöltött szerepük nagymértékben gyengül. Az edényes növények, például cserjék és füvek által uralt vizes élőhelyeken a felmelegedés megnövelte a szén-dioxid-elnyelést. A mohák, zuzmók és más, rejtőzködő növények által uralt vizes élőhelyeknek azonban nőtt a szén-dioxid-kibocsátása a felmelegedés hatására.

A kísérletek szerint a felmelegedés egyértelműen növelte a vizes élőhelyek nettó metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátását, függetlenül attól, hogy ott melyek voltak a domináns növények. Az egyik kutató, Hszü Hszi-jen emlékeztetett arra, hogy a párizsi klímamegállapodásban határozott célként szerepel a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alá szorítása az iparosodás előtti szinthez képest, de kívánatos cél ennek 1,5 Celsius-fok alatt tartása.

Ebben az összefüggésben a vizes élőhelyeknek az üvegházhatást okozó gázok elnyelőjeként való változásáról szóló tanulmányunk segíteni fog jobban megbirkózni a globális éghajlatváltozással

- mondta Hszü Hszi-jen.