A kutatók szerint gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy azt a modellek követni tudnák.
A mögöttünk hagyott esztendő a Föld egészét nézve a sorban a harmadik legmelegebb volt.
Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata szerint a 2025-ös volt a harmadik legmelegebb év a mérések kezdete óta.
A svájci élelmiszeripari óriás kilépett a tejtermékek metánkibocsátásának csökkentését célzó globális szövetségből.
Az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét elsősorban az emberi tevékenység okozta felmelegedés idézi elő.
Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet.
Az éghajlatváltozás 195 országban és területen legalább kétszeresére növelte az extrém hőségnapok számát.
Ez az áramlat a globális óceáni „szállítószalag” része, összekötve az óceánokat és szabályozva az éghajlatot, víz- és hőkeringést.
A legutóbbi jégkorszak körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget, a követekező pedig 11 ezer év múlva következne be.
A gleccserolvadás 18 milliméterrel növelte a tengerszint globális emelkedését 2000-2023 között.
Figyelmeztetés jött: minél gyorsabb a felmelegedés, annál hevesebbek lesznek az átmenetek.
A modellbecslések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben várhatóan 1,29 és 1,59 Celsius-fok közötti mértékben lesz melegebb.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
A La Niña általában kevesebb csapadékkal és az aszályos körülmények romlásával jár, ami globális szinten is hatással lehet a mezőgazdaságra.
Elképesztő viselkedést figyeltek meg, ilyet korábban még soha nem dokumentáltak a kutatók.
A szilvabarack, szedermálna és josta olyan növények, amelyek több faj előnyeit egyesítik.
A kertészkedés egyik alapelve, hogy lehetőleg ne hagyjuk fedetlenül a talajt, így ugyanis számos külső tényezőtől megvédhetjük.
A világ egyik legjelentősebb természetfotós versenyére, a GDT-re több mint 26 ezer nevezés érkezett.
A jó hír, hogy a sütőtökért idén sem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni: a piacon akár már kilónként 200-300 forintért is hozzájuthatunk.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
