Szárazföldi területeink többségén már 2040-ben, vagy akár ennél hamarabb is bekövetkezhet az a fordulópont, amikor az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladja a kritikusnak számító 1,5°C-os határt. Az Environmental Research Letters szaklapban most közölt tanulmány szerint ráadásul egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, ami jóval gyorsabb felmelegedést jelez, mint ahogy azt korábbi kutatások előrevetítették – írta meg a ScienceDaily.

Ezért szorong rengeteg magyar: sokan nem is tudják, mi áll a háttérben

Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.

Mint azt Noah Diffenbaugh, a Stanford University professzora és a tanulmány társszerzője kiemelte, rendkívül fontos, hogy ne csak a globális hőmérséklet-emelkedésre, hanem a regionális változásokra is legyenek előrejelzéseink.

Azzal, hogy behatároljuk, hogy az egyes régiók mikor érhetik el a felmelegedési küszöbértékeket, pontosabban előre tudjuk jelezni azt is, hogy mikor fognak jelentkezni a társadalomra és az ökoszisztémákra gyakorolt konkrét hatások. A regionális éghajlatváltozás előrejelzése azonban bizonytalanabb lehet, mivel az éghajlati rendszer kisebb térbeli léptékben eleve zajosabb, másrészt pedig a légkörben, az óceánban és a szárazföld felszínén zajló folyamatok további bizonytalanságot okoznak azzal kapcsolatban, hogy egy adott régió pontosan hogyan fog reagálni a globális léptékű felmelegedésre.

Az új tanulmány szerint a leginkább veszélyeztetett régiók között Dél-Ázsia, Közép-Európa, a mediterrán térség és Afrika Szaharától délre fekvő területei is szerepelnek, ahol az átlaghőmérséklet várhatóan gyorsabban érheti el a kritikus küszöbértékeket, mint azt korábban sejteni lehetett. Mindez pedig tovább súlyosbíthatja azokat a kockázatokat, amelyekkel az itt élő közösségeknek és az élővilágnak szembe kell nézniük, ideértve az ivóvízhiányt, az élelmiszerbiztonság romlását és a biodiverzitás további csökkenését.

Rengeteg hiányosságot tárt fel az EU: ez mindenki életére hatással lesz

Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.

Elizabeth Barnes, a Colorado State University professzora és a tanulmány első szerzője szerint az új kutatás erőssége, hogy mesterséges intelligencián alapuló gépi tanulási módszereket használtak fel hozzá, miáltal javítani tudták a regionális előrejelzéseket. Ennek köszönhetően világosabb kép rajzolódott ki a jövőről, ami kritikus jelentőségű a döntéshozók, a kutatók és a társadalom számára is.