Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A vízben lebegő algák, vagyis a fitoplankton tömegének alakulása nagyban függ attól, hogy mennyi szervetlen tápelemet – elsősorban nitrogént és foszfort – képesek felvenni a környezetükből. Mivel ezt a folyamatot a hőmérséklet is érdemben befolyásolja, a hosszú távú felmelegedés a tápelemforgalmi folyamatokat is átalakítja. A jelenség vizsgálata azért kulcsfontosságú a kutatók számára, mert "a tápanyagfelvétel változásával az algaközösségek biomasszája is dinamikusan változik, vagyis alapvetően meghatározza, hogy mekkora mennyiségű szervesen kötött tápelem milyen időbeli eloszlásban kerülhet újonnan a táplálékhálózatba" – derül ki abból a százezer szimuláción alapuló kutatásból, amelynek eredményeit a BalatonScience, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy Facebook-bejegyzésben ismertette.
Ezt az összetett folyamatot vizsgálta Pálffy Károly, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója modellszimulációk segítségével, eredményeit pedig a Journal of Plankton Research című szakfolyóiratban publikálta. A kutatás kimutatta, hogy a felmelegedés hatására a fitoplankton egész éves tápanyagfelvétele időben kiegyenlítettebbé válik. A folyamat hatékonyságának növekedése azonban szorosan összefügg azzal, hogy a melegedés milyen mértékben alakítja át az adott közösség fajösszetételét.
Azokban a közösségekben, ahol a fajkicserélődés nagy volt, a nyári időszakban olyan fajok váltak dominánssá, amelyek magasabb hőmérsékleten ugyan jobban szaporodtak, viszont a tápanyag-felvételi hatékonyságuk alacsonyabb volt
– emelték ki a bejegyzésben.
A tanulmány sikeresen kapcsolta össze a klímaváltozás hatásait az algafajok funkcionális tulajdonságainak változásával, valamint a tápelemek biomasszába történő beépülésével. A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet a jelenlegi módszer korlátaira is. Egyrészt még hiányosak az ismeretek a releváns tulajdonságok egyes algacsoportok közötti és azokon belüli változatosságáról, másrészt a mostani számítások szándékosan nem vették figyelembe az olyan további befolyásoló tényezőket, mint a fényviszonyok vagy a fitoplanktont fogyasztó szervezetek hatása. A szakemberek ezeket a tényezőket egy kibővített szimulációs környezetben már vizsgálják.











