Ketyegő időzített bomba a földeken: ha így megy tovább, összeomlás jöhet

Ketyegő időzített bomba a földeken: ha így megy tovább, összeomlás jöhet

Az elmúlt évtized egyik „slágerterméke” lett a mandula: nő a termelés, emelkedik a fogyasztás, és folyamatosan bővül a globális kereslet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mandulapiac kiegyensúlyozott, sőt éppen ellenkezőleg. A termelés földrajzilag extrém módon koncentrált, a növény vízigénye hatalmas, a klímaváltozás egyre inkább érezteti a hatását, miközben az ellátási láncokat komoly környezetvédelmi és gazdasági kérdések terhelik. Nagyon sok tanulmány foglalkozik a mandula vízlábnyomával. Egyesek szerint 12 liter is kellhet egy szemhez, de az elfogadottabb érték egy gallon, azaz nagyjából 3,8 liter per szem. Ez brutális vízigényt jelent – fogalmazott Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!

Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! 

Kalifornia dominanciája

A globális mandulatermelés extrém módon koncentrált. A világpiacon szinte kizárólag néhány ország osztozik, de közülük is kiemelkedik az Egyesült Államok - azon belül is Kalifornia -, amely egyedül a világ teljes mandulatermelésének mintegy 80 százalékát adja. A fő termőterület a Kalifornia középső részén található úgynevezett Central Valley, ahol tökéletes klimatikus viszonyok és óriási, öntözéses gazdaságok találkoznak.

 

Hihetetlenül koncentrált mezőgazdasági termékről van szó. Kalifornia egymaga 1,7 millió metrikus tonnát termel évente - ez egy 2 milliárd dolláros világpiacot jelent

- emelte ki az Agrárszektornak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Bár Ausztrália és Spanyolország is jelen van a piacon, szerepük elenyésző Kaliforniához képest. Ez a dominancia nemcsak agrárgazdasági kérdés, hanem geopolitikai és klímakockázati szempontból is érzékeny pontja az élelmiszerellátásnak.

A kereslet és a kínálat egyensúlya

A mandulapiacot alapvetően két erő mozgatja: a kínálati tényezők (például időjárás, vízellátottság, termőterület) és a keresleti hajtóerők (élelmiszertrendek, fogyasztói szokások). Kínálati oldalon a legnagyobb kihívás a víz. A mandula rendkívül vízigényes: egyetlen szem megtermeléséhez akár 3,5-4 liter víz is szükséges.

Nagyon sok tanulmány foglalkozik a mandula vízlábnyomával. Egyesek szerint 12 liter is lehet egy szemhez, de az elfogadottabb érték egy gallon, azaz nagyjából 3,8 liter per szem. Ez brutális vízigényt jelent

- hangsúlyozta a szakértő.

A szakember elmondta, hogy klímaváltozás következtében egyre gyakoribb aszályok és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a termelést. A fagyok, a virágzás időszakában bekövetkező hőmérséklet-ingadozások mind jelentősen befolyásolják a hozamokat. A beporzás szintén kiemelt szempont: Kaliforniában a mandulások beporzásához szervezett módon szállítanak méheket az ország különböző pontjairól, ami szintén fokozza a termelés érzékenységét.

A keresleti oldalon viszont töretlen a növekedés. A mandula a „smart food” kategória egyik zászlóshajója lett, az egészségtudatos táplálkozás hívei, a laktózérzékenyek, valamint a növényi alapú étrendet követők is előszeretettel fogyasztják. A mandulatej az egyik legnépszerűbb alternatív tejtermékké vált világszerte.

A mandula nemcsak egészséges, de funkcionális élelmiszer is. A laktózintolerancia nem fog eltűnni, így a mandulatej iránti kereslet biztosan növekszik

- mondta a kutató.

A klímaváltozás felboríthatja a piacot

Pásztor Szabolcs hozzátette, hogy az ázsiai feltörekvő országokban, különösen Kínában egyre gyorsabb ütemben emelkedik a mandulafogyasztás, ami újabb nyomást helyez a kínálati oldalra. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a hazai éghajlati viszonyokkal lehet-e Magyarországon mandulát termeszteni.

Janus Pannonius verséből tudjuk, hogy a mandulatermesztésnek vannak nyomai Magyarországon, de jelenleg elhanyagolható a jelentősége. A növény nem szereti a hideget, napfényt és meleget kíván, és rendkívül vízigényes. Minden fagy jelentősen rontja a hozamot

- mondta a szakértő. A klímaváltozás azonban hosszabb távon akár új távlatokat is nyithat. A mediterrán típusú, enyhébb telek és melegebb nyarak megteremthetik az alapjait annak, hogy legalább regionális szinten és bizonyos fajták esetében elindulhasson egy jelentősebb termesztés.

Hogy alakul a globális piac?

A globális mandulapiac nemcsak az agrárökológiai adottságok, hanem a geopolitikai és kereskedelempolitikai tényezők mentén is formálódik. A mandula nem szabadkereskedelmi termék: a vámtételek - még a Trump-adminisztráció előtti időszakban is - magasak voltak, jelenleg is körülbelül 14%-os vámmal számolnak egyes piacokon. A feldolgozás foka szerint különbség van abban is, hogy pörkölt, hántolt, vagy natúr mandulát exportálnak-e - mindegyik más vámtétellel és kereskedelmi feltétellel jár.

A jövőt azonban nemcsak a vámok, hanem a technológiai innovációk is formálhatják. A gyorsabb, hatékonyabb feldolgozás, a fenntartható öntözési technológiák és a precíziós gazdálkodás lehet a kulcs az új, versenyképes termelők számára. Feltörekvő régiók például Észak-Afrika vagy Dél-Amerika egyes részei már most is próbálkoznak a mandulatermesztéssel, de a kaliforniai dominancia egyelőre megkérdőjelezhetetlen.

A mandulapiac érzékeny, mégis versenyelőnyt biztosító piac. Kalifornia példája megmutatja, hogy még egy fejlett gazdaság is képes mezőgazdasági exportcikkre építeni egy egész exportstratégiát és ez alól nem kivétel a mandula sem

- foglalta össze Pásztor Szabolcs.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?