Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A jégkorszakokat a Föld Nap körüli keringésének apró változásai okozzák egy múlthéten közzétett tanulmány szerint, amelyben azt is kiszámolták, hogy a következő 11 ezer év múlva következett volna be, ha nem lenne most az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés. Egy nemzetközi kutatócsoport a Föld éghajlatában az elmúlt egymillió évben történt változásokat összehasonlította a bolygó Nap körüli keringésével. Ennek a keringésnek három paraméterét - a Föld tengelyének dőlésszögét, a Föld hullámmozgását és magát az enyhén elliptikus pályát - vizsgálva jutottak az említett megállapításra.
Sikerült igazolnunk a paraméterek alapján, hogy az utóbbi 900 ezer évben miért akkor történt valamennyi jégkorszak és visszamelegedés, amikor történt
- magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Stephen Barker, a Cardiffi Egyetem professzora, a paleoklimatológia egyik szakértője, a kutatócsoport vezetője. A Földön régóta váltakoznak a jégkorszakok és a melegebb időszakok. A legutóbbi jégkorszak körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget. A hőmérséklet és a Föld keringése közötti összefüggés ismerete nem új. A tudósok már korábban is úgy gondolták, hogy a Föld éghajlata pályájának függvényében változik, mert az ciklikusan változtatja a bolygót érő napfény mennyiségét. De most először sikerült minden időpontra vonatkozóan együtt vizsgálni ezt a három paramétert, és kiszámítani, hogy miért akkor következett be egy jégkorszak, amikor megtörtént - magyarázza Barker.
Továbbra sem jön a várva várt eső a földekre
Ez az elemzés megerősíti, hogy az éghajlati ciklusok "jórészt kiszámíthatók voltak, nem véletlenszerűen vagy rendszertelenül történtek" - hangsúlyozza Lorraine Lisiecki, a tanulmány társszerzője, a kaliforniai Santa Barbara Egyetem professzora. A Science című tekintélyes tudományos folyóiratban közzétett elemzésük alapján a tudósok ki tudták számolni, hogy mikor következett volna be a legközelebbi jégkorszaknak, ha az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nem zavarta volna meg ezt a ciklust. Ha nem lenne az ipari forradalom és az üvegházhatású gázok tömeges kibocsátása, akkor "a következő 11 000 éven belül lett volna egy újabb jégkorszak" - magyarázza Barker.
