2021 májusától a mai napig körülbelül két és fél havi csapadékhiány alakult ki Magyarországon, miközben az idei március 95 százalékos csapadékhiányt hozott a sok évnyi átlaghoz képest, ezek pedig már nagyon komoly számok. Jó hír viszont, hogy az előrejelzések szerint a következő négy napban lesz némi hiánypótlás, ez a mezőgazdaságnak kedvezhet főként, mintsem a vízgyűjtőknek. Hiszen most annyira száraz mindenhol a föld, hogy ha elkezd esni az eső, azt mindenhol be fogja szívni a talaj, a vízgyűjtő területeken is, és nem kerül majd sor lefolyásra a különböző lehetőségeken, csatornákon, kisebb patakon keresztül a folyókba vagy tavakba - magyarázta az Infostartnak Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.

Egyre több vizet használ az emberiség: de vajon meddig mehet ez így tovább?

Hogyan alakul a vízbáziskészlet mennyisége és minősége a jövőben?

A szakember elmondta azt is, hogy hazánkban eddig árvizet és belvizet tudtak előre jelezni, illetve készültséget elrendelni ezek ellen, de miután az elmúlt 5 évben egyértelműen a vízhiány lett a jellemző, a vízügyi ágazat is ebbe az irányba mozdult el, létrehozva az úgynevezett aszálymonitoring rendszert, ami 112 állomáson folyamatosan méri és szolgáltatja az aktuális hőmérsékleti-, csapadék-, illetve talajnedvességi adatokat, amikből a vízhiány mértékét (aszályindex) lehet kiszámítani, és elrendelni az első-, másod- vagy harmadfokú riasztást - vízhiány ellen. Az említett aszályindexet az is meghatározza, milyen gyakran ellenőriznek a szakemberek. Nyíregyháza-Szeged vonalon egyébként már zömében él az első-, illetve másodfokú készültség, ezért azokon a területeken különösen fontos lenne egy 10-20 milliméternyi csapadék a következő napokban.