Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.
Múlt héten hétfőn az ország nyugati kétharmadán fordultak elő gyenge esők, záporok, majd csütörtökről péntekre virradó éjszaka a déli és a keleti országrészben voltak záporok, melyekből délkeleten 5 mm-t meghaladó, a megelőző 30 nap csapadékmennyiségét túlszárnyaló mennyiség hullott. A hétfő hajnalra átvonult hidegfront főként nagy szelet hozott, 1 mm-t meghaladó csapadékot csak az északkeleti határszélen lehetett mérni - derült ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. Összességében az elmúlt egy hét is szárazabban alakult az ilyenkor szokásosnál. Az augusztus utolsó dekádja óta eltelt időszak csapadékösszege a nyugati országrészben 30-60 mm között, míg az Alföldön többnyire 5 és 15 mm között, északkeleten és a Tisza-tó térségében 5 mm alatt alakult.
Ez még a legcsapadékosabb nyugati tájakon is jóval kevesebb, mint a sokéves átlag, országosan 35-70 mm közötti a hiány. Az elmúlt 90 nap csapadékösszege pedig jellemzően 120-170 mm-rel marad el az ilyenkor szokásostól, az Alföldön nagy területen alakult 30 mm alatt a három havi mennyiség.
A Dunántúl nyugati tájain és helyenként északon a felszín közeli talajréteg nedvességtartalma még kielégítő. 20 cm-nél mélyebben azonban továbbra is rendkívül száraz a talaj, nedvességtartalma 10-20% között alakul a növények számára hasznosítható víztartalom arányában.
A hőmérséklet jellemzően 2-4 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A legtöbb napon 25-30 fok közé melegedett a levegő, ennél csak csütörtökön volt a Nyugat-Dunántúlon több fokkal hidegebb. Az egyre hosszabbodó éjszakákon jellemzően 8-12 fok közé csökkent a hőmérséklet, de a fagyzugokban ennél alacsonyabb értékek is előfordultak.
A kukorica és a napraforgó jellemzően teljesen elszáradtak, a betakarításuk is hamarabb elkezdődött a szokásosnál, utóbbi nagyobb része már a magtárakban. A repce vetéséhez nyugaton idén elő lehetett készíteni a talajt és a keléshez is megkapta a növény a szükséges csapadékot. Ezzel szemben az Alföld jelentős részén a túl száraz talaj továbbra is akadályozza mind a talajelőkészítést, mind a vetést, mind a kelést és hasonló a helyzet az őszi gabonák talajelőkészítésével is.
Az elmúlt egy hétben nem változott számottevően az aszály helyzet. A Dunántúlon sokfelé még a múlt hét előtt jelentősen csökkent az aszály, de az Alföld döntő részén továbbra is a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van nyári növényekre vonatkozóan. Az április 1-től tartó időszak (összesen 173 nap) 85%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap Pest (158) és Hajdú-Bihar (156) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (76).
A múlt héten hétfőn, csütörtökön és vasárnap volt tartósan vizes a növények levélének felülete egy-egy országrészben, de a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez sehol sem voltak kedvező feltételek. Párás időszak csak az átmenetileg csapadékos területeken fordult elő egy-egy éjszaka.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke tovább csökkent, a szántóföldi növények mellett a természetes vegetáció is veszített zöld tömegéből, sokfelé az erdők is sárgulásnak indultak, egyes fafajok levelei teljesen elszáradtak vagy már le is hulltak. Az anomália térkép szerint hazánk döntő részén a zöld tömeg mennyisége óriási mértékben marad el a szokásos értéktől, mindez pedig a tartósan aszályos körülmények következménye.
A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index értéke augusztus harmadik dekádjában a szántókon és legelőkön gyakorlatilag 0, csak az erdőkben volt biomassza képződés, ez szinte az egész országban jelentős elmaradás az előző öt év átlagához képest. A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1500 és 1770 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi, északkeleti országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 70-160 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 60-100, míg máshol 140-230 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest bő két héttel előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még jócskán hozzátesz.
A következető héten jellemzően gomolyfelhős, napos idő várható kevés csapadékkal. A hét első felében az ország északkeleti harmadán alakulhatnak ki záporok, esetleg egy-egy zivatar, majd csütörtökön a nyugati és a déli országrészben lehet nagyobb valószínűséggel eső, zápor. A hét utolsó és a jövő hét első napjaiban napos, száraz időre van kilátás. Összességében sajnos továbbra sem javul az aszályhelyzet, legfeljebb lokális és átmeneti enyhülés lehet. A hőmérséklet visszaesik a múlt heti értékekhez képest. A leghűvösebb kedden lesz, amikor nagy területen 20 fok alatt maradnak a maximum értékek, majd a hét további részében jellemzően 18-23, a hétvégén 20-25 fok közé melegszik a levegő. Éjszakánként 10 fok alatti, a hidegre hajlamos helyeken többször 5 fok alatti minimum értékekre van kilátás.
