A ragadós muhar szántóföldek, kertek gyomtársulásaiban sokszor tömegesen fellépő terhes gyomja. Sokszor beleragad az állatok bundájába vagy épp a mi ruhánkba.
A ragadós muhar jellemzői
A ragadós muhar kistermetű, nagyjából 10- 60 centis, felálló hajtású, egyéves növény. A levél 10-30 centi hosszú, lapos vagy kissé csatornás, keskeny, érdes tapintású. A nyelvecske helyén rövid szőrkoszorú található. A serték felszínét lefelé néző tüskeszerű szőrök fedik, ezek akadnak/ragadnak bele az állatok bundájába vagy akár a ruhánkba, ezért is találó a faj magyar neve. Csupasz szemtermése ovális alakú, végei felé kihegyesedők és barna színű. A pelyvák kicsik, a toklászokkal együtt tojásdadok, a gallérserték pedig fölfelé simítva érdesek. A ragadós muhar júliustól szeptemberig virágzik. Ha az alábbi nevekkel találkozunk, tudjuk, hogy a ragadós muharról van szó: pereszlény muhar, ragadó muhar, selyemfű, sertepázsit.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Az ősz beköszöntével általában lassan véget ér az öntözési szezon, idén azonban más a helyzet.
A magyarországi fakitermelés az elmúlt 25 évben jelentős ingadozásokat mutatott, de a legtöbb évben 7 millió köbméter körül alakult
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
