Az októberi csapadék eloszlása meglehetősen egyenetlenül alakult. Míg a Tiszántúlon és a Balaton tágabb környezetében a sokéves átlagot meghaladó, 40-80 milliméternyi eső esett, addig az északi területeken csupán 15-25 millimétert mértek. Ez a csapadék segített a felszínközeli rétegek átnedvesedésében, így az ország nagy részén megfelelőek a feltételek a repce és az őszi kalászosok fejlődéséhez. Szárazabb területek főként a Duna-Tisza közén és a délkeleti határszélen fordulnak elő - derült ki a HungaroMet friss agrometeorológiai előrejelzéséből.

A 30 centiméternél mélyebb talajrétegekbe ugyanakkor csak a Zalai-dombságban jutott elegendő nedvesség, másutt a mélyebb rétegek rendkívül szárazak. A csapadékhiány továbbra is komoly problémát jelent, mivel az elmúlt 90 napban 60-130 milliméteres deficit halmozódott fel, éves viszonylatban pedig nagyjából csak a szokásos mennyiség fele hullott le.

A műholdas mérések is megerősítik, hogy az őszi esők hatására a szántókon és a legelőkön megindult a növények fejlődése, a kalászosok pedig kikeltek. Ugyanakkor a tartós aszály következményeként az országos zöldtömeg mennyisége, valamint a növényzet szárazanyag-gyarapodása még mindig jelentősen elmarad a sokéves átlagtól.

A hőmérséklet az elmúlt időszakban az ilyenkor megszokott értékek körül alakult. A szárazabb levegő beáramlása miatt a derült éjszakákon nagy területen alakultak ki hajnali fagyok, a nappali csúcsértékek pedig 10 fok környékére estek vissza. Hétfőig folytatódik a többnyire napos, száraz idő, fagyos éjszakákkal és 10 fok körüli maximumokkal. Keddtől nedvesebb léghullámok érik el térségünket, így csapadékosabbra fordul az idő, bár a jövő hét közepéig várhatóan 10 milliméternél kevesebb eső fog esni. A megnövekvő felhőzet hatására az éjszakai fagyok megszűnnek, a nappali felmelegedés mértéke azonban érdemben nem változik.