Az ökológiai lábnyomot gyakran globális hektárban (gha) mérik, amely egy olyan egység, amely figyelembe veszi a földterületek termelékenységét és a biokapacitást.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Az extrém hőség elleni cselekvést sürgetett az ENSZ az országoktól a legutolsó melegrekord után.
A Föld kilenc kritikus határából hatot már átlépett az emberiség, de talán nincs minden veszve.
A szakértők szerint a jövőben a nyár bekebelezheti a szeptember-októberi időszakot is.
Minden korábbinál nagyobb, évtizedenként 0,2 Celsius-fok feletti sebességre gyorsult az ember okozta globális felmelegedés.
Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) számításai szerint hamarosan annyian leszünk a bolygón, mint még soha.
Ebből még óriási baj lehet!
Ha nem cselekszünk, óriási lesz a baj.
Megmérgezte a Földet az emberiség.
Sürgős lépésekre lesz szükség!
Ez nem semmi!
A méhek a földi élet egyik fő támogatói.
Ha nem történik változás, annak komoly következményei lehetnek.
Őrült módon pusztítja a természet erőforrásait az emberiség.
Lassítani kéne.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.