Meglepő felfedezés látott napvilágot a mezőgazdaság terjedésével kapcsolatban

Meglepő felfedezés látott napvilágot a mezőgazdaság terjedésével kapcsolatban

agrarszektor.hu
Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Közel-Keletről érkezett földművesek baktériumai átvették a helyi vadászok és gyűjtögetők baktériumainak helyét. Akkoriban a legelterjedtebb szájüregi baktériumok az Anaerolineaceae-baktériumok voltak.

Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!

A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat. 

Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.

A kőkorszaki földművesek Levante vidékéről a Balkánon át, a Földközi-tenger mentén vándoroltak Európába. Velük más Anaerolineaceae-ágak is érkeztek nyugatra és itt szaporodtak - közölte a Claudio Ottoni, a Római Egyetem kutatója vezette szakértői csoport. Az emberi szájban lévő flóra a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra való átállással csak keveset változott - írja az Origo.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez alapján az európai kőkorszaki ember lassan változtatta meg a táplálkozását. Az Anaerolineaceae-baktériumok örökítőanyaga egyébként jóval kisebb mértékben, mint a kőkorszaki európaiéban, de a ma élő emberek fogkövében is megtalálható. A történelem során később a szájüregi mikrobák jóval erőteljesebben változtak, mint a mezőgazdaság térnyerésekor.

 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK