Meglepő felfedezés látott napvilágot a mezőgazdaság terjedésével kapcsolatban

agrarszektor.hu
Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Közel-Keletről érkezett földművesek baktériumai átvették a helyi vadászok és gyűjtögetők baktériumainak helyét. Akkoriban a legelterjedtebb szájüregi baktériumok az Anaerolineaceae-baktériumok voltak.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

A kőkorszaki földművesek Levante vidékéről a Balkánon át, a Földközi-tenger mentén vándoroltak Európába. Velük más Anaerolineaceae-ágak is érkeztek nyugatra és itt szaporodtak - közölte a Claudio Ottoni, a Római Egyetem kutatója vezette szakértői csoport. Az emberi szájban lévő flóra a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra való átállással csak keveset változott - írja az Origo.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez alapján az európai kőkorszaki ember lassan változtatta meg a táplálkozását. Az Anaerolineaceae-baktériumok örökítőanyaga egyébként jóval kisebb mértékben, mint a kőkorszaki európaiéban, de a ma élő emberek fogkövében is megtalálható. A történelem során később a szájüregi mikrobák jóval erőteljesebben változtak, mint a mezőgazdaság térnyerésekor.

 

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?