Felesleges erőforrás-pazarlásnak minősített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője egy korábbi kacsa-mentőakciót.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
A mexikói húsipar ellenzi a kormány új állatmozgatási szabályozását, amelyet a féreglégy miatt hozott.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A kullancslegyek egyre gyakoribb jelenléte figyelhető meg a hazai erdőkben, ami a túrázók számára növekvő kellemetlenséget okoz.
Habár eddig hazánkban csak egy alkalommal észleltek ázsiai lódarazsat, azóta sokan már minden nagyobb méretű darazsat annak néznek.
Példátlan árvaszúnyog-invázió sújtja a Balaton partját, ami jelentősen befolyásolja a vendéglátóhelyek forgalmát.
Új fejezet kezdődik a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek védelmében itthon.
Már április végétől, de leginkább májustól sokak számára ismerős a kertek és parkok felett zümmögő májusi cserebogár.
További intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Romániában csökkentsék a medvék számát.
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében, az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása.
A kutatás fókuszában a nagy tenyészértékű tej- és hústermelő szarvasmarhák tenyésztéstechnológiájának és takarmányozásának korszerűsítése állt.
A rágcsálók ellen nem méreggel, hanem azok természetes ellenségeivel, a ragadozó madarakkal próbálnak védekezni a szakemberek.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Novemberben sem késő eltávolítani a gazt, bár minél később tesszük, a munkánk hatékonysága csökken.
Mivel az állatok természetes élettere fokozatosan szűkül, az emberé pedig folyamatosan bővül, így elkerülhetetlenek az esetleges találkozások.
Nagy számban jelentek meg a patkányok Magyarországon az ősz beáltával, valamint a nagy mennyiségű csapadék hatására.
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó kártevőkről.
Romániában a túlszaporodott medveállomány olyan konfliktusokat idézett elő állat és ember között, amely nemritkán valamelyik fél életébe került.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
