Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A mikotoxinok esetében az elmúlt években egy olyan interdiszciplináris problémakör rajzolódott ki, amely az állategészségügyön túl a reprodukciós biológiát, az élelmiszer-biztonságot, sőt a humán-egészségügyet is komolyan érinti. Ennek a rendkívül összetett kérdésnek fontos pontja a globális felmelegedés is, melynek eredményeként Európa átlaghőmérséklete 2,5 °C-kal, a Kárpát-medence térségének átlaghőmérséklete pedig már 3 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti átlagot – mutatott rá a konferencián Ferencziné Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Mint a szakértő hangsúlyozta, ez jelen esetben azért jelent problémát, mert a melegedő klíma igazoltan kedvező feltételeket teremt a mikotoxinok, azaz a penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek termelődéséhez.
Mikotoxinok, a klímaváltozás nem várt kísérői
A súlyos aszályokkal járó hőmérsékleti rekordok ráadásul már odáig vezettek, hogy míg 2021-ben a takarmányok és az élelmiszer-alapanyagok analízise alapján a mikotoxinokat még alacsony rizikófaktorú veszélyforrásként jelölték meg Európa néhány országára, addig 2023-ra – azaz mindössze két év alatt – ez a faktor már közepes szintre emelkedett, sőt a potenciálisan érintett országok köre is jócskán kiterjedt, észak felé egészen a skandináv országokig.
Szintén beszédes, hogy egy Közép-Európára vonatkozó 2024-es elemzésben a vizsgált kukorica-tételek 100 százaléka, kalászos gabonák esetében pedig a tételek 99,5 százaléka tartalmazott mikotoxint, bár az is igaz, hogy nem határérték felett. Érdekes viszont abba is belegondolni, hogy ebben a vizsgálatban a kukorica esetében hat, a kalászosoknál pedig tizenhárom mikotoxin jelenlétét vizsgálták, miközben típusaik száma a becslések szerint akár ezer is lehet. Fentiek alapján tehát nagyon úgy fest, hogy a jövőben együtt kell élnünk a mikotoxinokkal – hangsúlyozta előadásában Ferencziné Szőke Zsuzsanna.
Ez pedig azért is rendkívül aggasztó, mert a különféle mikotoxinok típustól, dózistól és a kitettség időtartamától függően az állatoknál és az embereknél is különböző betegségeket okozhatnak, a vese- és májkárosodástól az idegrendszeri és szaporodásbiológiai problémákon át egészen a daganatokig.
Egyre több veszélyes anyag van az élelmiszerekben: betegséget is okozhat
Egyre több a torz agancs
Felmerülhet azonban a kérdés, hogy miért éppen a dámszarvasok kapcsán tartottak konferenciát Gödöllőn? Ennek előzménye az, hogy a magyar vadászok az 1990-es években Tolna és Somogy vármegyében tapasztalták először, hogy egyes dámok agancsa furcsa módon deformált, az agancstőnél pedig gennyes váladék szivárog. Amint azt az Agrárszektor is megírta, a jelenség okozta abnormális agancsok eleinte kuriózumot jelentettek a torz trófeákat kedvelő vadászok számára, a különös kór pontos okai viszont sokáig rejtve maradtak.
És bár eleinte csak elvétve lehetett ilyen torz agancsú állatokkal találkozni, a rejtélyes betegség 2018-tól nagyobb területeken, így Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád vármegyékben is terjedni kezdett, sőt nemcsak a dámok, hanem már a gímszarvasok és az őzek körében is. Emiatt a betegség egyre inkább fókuszba került, ami új lendületet adott a miérteket kereső kutatásoknak is.
Titokzatos betegség terjed a magyar erdőkben: nincs ellene gyógymód
Amint azt Sükösd Farkas, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakértője a gödöllői konferencián kiemelte, a vizsgálatok során nem sikerült domináns kórokozót kimutatni, így azt már biztosan lehet tudni, hogy az agancstőrothadást nem vírus, baktérium vagy gomba okozza. Kiderült azonban az, hogy a trófeaépítési és szaporodásbiológiai problémák hátterében sokkal inkább több mikotoxin együttes hatására bekövetkező immunszupresszió állhat, amely a csont-hám kapcsolat megbomlását, máj- és vesekárosodást, heregyulladást és hormonális zavarokat is okoz az érintett állatoknál.
Nincs egyedül a kukorica a vádlottak padján
De vajon hogyan kerülnek ezek a méreganyagok az állatok szervezetébe? Amint azt Szemethy László, a Pécsi Tudományegyetem kutatója előadásában elmondta, a mikotoxinok fő forrásaként legtöbbször a kukoricát, valamint a penészes, romlott, leselejtezett és az ellenőrizetlen takarmányt szokták megjelölni, ami a vadak által elfogyasztva komoly veszélyforrás lehet. Ezt igazolja egy korábbi terepi vizsgálatuk is, ahol egy vadetető szórón olyan takarmányt is találtak, amelyben 400 ppb feletti zearalenon-szintet mutattak ki, miközben az erre vonatkozó határérték 300 ppb.
A magyar kukorica majdnem felével baj van: rengeteg a toxinos tétel
Vizsgálataik alapján azonban egyértelművé vált, hogy a mikotoxinok a dámok által kedvelt fás- és lágyszárú "kvázi természetes" növényfajok levelében, szárában, virágában és a termésében is jelen vannak, de persze az egyes növényekfajok szempontjából nagy különbségeket lehetett kimutatni.
Mint Szemethy László elmondta, az egyik mintavétel során például 72 minta közül az aflatoxin-B1 37 mintában, a zearalenon 43-ban, a DON-toxin 39-ben, a fumonizin pedig 11-ben volt jelen. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy az élőhelyfejlesztést, a vadgazdálkodást és a vadtakarmányozást ezek figyelembe vételével kell tervezni és végezni, máskülönben további problémák merülhetnek fel a vadállományban.
A mikrobiom eshet el először
Posta Katalin, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója előadásában arról beszélt, hogy napjainkban egyre több szó esik arról, hogy egyes betegségek összefüggésben állhatnak a bélmikrobiom egészséges egyensúlyának megbomlásával, így felmerült, hogy a dámok agancstőrothadása esetében is innen kellene kiindulni. Ez egyébként a kérődző állatok esetében azért is érdekes, mert a cellulóz alapú táplálék csak mikrobiális úton bontható le, így ha ebben a rendszerben valami változás történne, az jelentősen befolyásolná a növényevők tápanyag-hasznosítását és energiaellátását.
A kapcsolat bizonyítása érdekében Posta Katalin és kollégái nőivarú dámok esetében vizsgálták meg azt, hogy vajon milyen hatással lehet a mikotoxinok (és a glifozát maradványok) jelenléte az egészséges állatok bélmikrobiomjára. Az eredmények azt mutatták, hogy az állatok bélrendszerébe normál táplálékuk útján többféle mikotoxin is bejutott, és azt is sikerült megállapítani, hogy ezek hatására a bélben lévő mikróbák mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya is megváltozott. Az összefüggés azonban nem egyszerűen annyi, hogy minél több mikotoxin van jelen az állatok bélrendszerében, annál jobban csökken a bélmikrobiom aktivitása; a különféle mikotoxinok ugyanis felerősíthetik, de ki is olthatják egymás hatását – mutatott rá az intézet igazgatója. Bármelyik következik is be, a felboruló mikrobiom-egyensúly az első tünetek egyike lehet, a súlyosabb kórképek valószínűleg ezt követően jelenthetnek meg a dámoknál.
Bár a kirakós egyes darabjai még nem kerültek tökéletesen a helyükre, az a konferencia előadásai alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a mikotoxinok számos ponton kapcsolódnak az állat- és humán egészségügyi kérdésekhez, amelyekről a jövőben még egészen biztosan sokat fogunk hallani. A dámok története ráadásul egy komoly figyelmeztetés is: a vadak szervezetében zajló változások ugyanis előrevetíthetik azokat a kockázatokat, amelyekkel nekünk, embereknek is szembe kell néznünk.
