Különös toxin robbant be a magyar erdőkben: burjánzik a forróság miatt

Különös toxin robbant be a magyar erdőkben: burjánzik a forróság miatt

agrarszektor.hu
Az aszály és a toxinok terjedése komoly kihívások elé állítja a hazai vadállományt. Miklós Károly, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezetének titkára a 2025-ös vadászidény kilátásairól és a jelenlegi problémákról nyilatkozott.  

A vadgazdálkodás bevételei az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, jelentős gazdasági értéket képviselve. Bács-Kiskun megyében 111 vadászterületet tartanak nyilván, amelyek összesen több mint 8 ezer négyzetkilométert fednek le. A szélsőséges időjárási körülmények azonban egyre nagyobb kihívást jelentenek az ágazat számára - számolt be a BAON.hu.

2025-ben jobb vadászati idényben reménykedem. Az apróvad számára a tavasz jól indult, az őzagancs fajsúlyok jobbak, mint előző évben. A nyári és kora őszi időjárástól nagyon sok fog függ majd

– nyilatkozta Miklós Károly, a vármegyei vadászkamara titkára.

A szakember rámutatott, hogy a 2022-es aszályos év után 2024-ben még súlyosabb szárazság következett be. A forró, száraz időjárás kedvez az aflatoxin terjedésének, amely különösen veszélyes a vadállományra. A toxin a nőivarú egyedeknél vetélést és meddőséget okoz, míg a hímivarú állatoknál a spermiumok és a tesztoszteron pusztulását idézi elő. A szarvasféléknél emellett agancstő rothadást is előidéz, ami abnormális agancsképződéshez vezet. A vadállományt nem érintette a száj- és körömfájás járvány, azonban az afrikai sertéspestis miatt a vaddisznóállományt jelentősen csökkenteni kellett az állategészségügyi előírásoknak megfelelően. Az aszály komplex problémát jelent, különösen az érzékeny kérődző állatoknak, mint az őz.

Az őz olyan érzékeny kérődző állat, amely csak fehérjében gazdag, rostban szegény zöld növényi részeket tud megemészteni, szénhidráttal kiegészítve

– magyarázta Miklós Károly.

Az aszály miatt ezekből tavaly kevesebb volt elérhető, ami az állatok immunrendszerének legyengüléséhez vezetett. A vadászatra jogosultak elsősorban itatók létesítésével és vízhordással próbálják enyhíteni az aszály hatásait. A szakemberek vizsgálják a növényféleségeket aflatoxin szempontjából, és javasolják, hogy az etetésnél a kukorica helyett inkább árpát és rozst használjanak, amelyek ellenállóbbak a toxinnal szemben.

A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal adatai szerint 2023-ban a becsült vármegyei vadállomány 6622 gímszarvas, 3437 dámszarvas, 32 974 őz és 2849 vaddisznó volt. Az apróvadak közül 43 803 mezei nyúl, 54 027 fácán és 901 szürke fogoly alkotta az állományt. Az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása érdekében 2021 és 2025 között a vaddisznóállományt 0,5 egyed/négyzetkilométer sűrűségre kell csökkenteni a járványvédelmi előírásoknak megfelelően.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

KWS – tíz éve első a repcetáblákon*, első az innovációban! (x)

Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.

EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. június 13. 13:26