A 2022-es történelmi aszály mellett a háború, az új uniós költségvetési ciklus és az ukrán import is nehezítette 2023-ban a magyar termelők helyzetét.
A magyar kukoricatermesztés évtizedeken át Európa egyik sikertörténete volt. Mi történt?
A 2025-ös szezonra Magyarországon és a környező országokban is kiemelkedően magas aflatoxinszintet mértek a kukoricában.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
Aggasztó hazai eredmények igazolják, hogy a veszélyes anyagok a májban is felhalmozódhatnak.
Új, mezőgazdasági termények vizsgálatával foglalkozó mintavételi laboratórium létesült Fóton.
A kukoricatermesztők a 2024-es évet szomorúan zárták, mert az Aspergillus flavus komoly értékesítési gondokat okozott.
A rendezvény nagy érdeklődés mellett zajlott, és számos hasznos előadást kínált a mezőgazdasági szakemberek számára.
Idén is súlyos károkat okozhat a fertőzés, nagyon észnél kell lennie a gazdálkodóknak.
2024-ben jelentősen megnőtt a mikotoxinok jelenléte az állati takarmányokban az előző évhez képest.
A legfrissebb kutatás szerint a magyar lakosságra nem jelent egészségügyi kockázatot az aflatoxin.
Az Aspergillus flavus egy Magyarországon mindenhol előforduló – kiemelkedő hőtűrésű - talajlakó penészgomba, ami a kukorica termésén fejlődve emberre és állatra egyaránt veszélyes toxint, aflatoxint termel.
Az idei magyar kukoricatermés közel kétharmada nem volt alkalmas semmiféle élelmiszeripari felhasználásra.
Az agrártárca felülvizsgálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát,
A toxinok ellen hatékonyabb védekezésre és rezisztensebb fajtákra lenne szüksége a magyar növénytermesztésnek.
A Nébih fajtakísérleti hálózatában aflatoxin szennyezettségtől mentes kukoricát is termesztettek.
Hiába lesz 5 millió tonna körüli kukoricánk idén, minőségi oldalon ez nagy valószínűséggel nem fogja fedezni a hazai igényeket.
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei.
Bár termelői oldalról óriási a bizonytalanság, a szakértők szerint a gabonapiacok stabilizálódni fognak.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
