Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
A kártevők mellett újonnan megjelenő gyomfajok, a gyomirtási technológiák folyamatos változása és a mikotoxin-szennyezés is nehezíti a kukoricatermesztést.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
Penészgombamérgeket mutattak ki a kutatók a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
Aggasztó hazai eredmények igazolják, hogy a veszélyes anyagok a májban is felhalmozódhatnak.
A kenyér készítése igazi gasztronómiai örömforrás, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági és fenntarthatósági szempontból is odafigyelést igényel.
Ezek a károsítók elleni védekezésre kell most fokozottan odafigyelniük a magyar termelőnek.
Kiemelten fontos feladat most a búza és a kukorica toxinfertőzésének megelőzése.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Új, mezőgazdasági termények vizsgálatával foglalkozó mintavételi laboratórium létesült Fóton.
Új kiadvány ösztönzi a toxinfertőzés megelőzését itthon, amiből különböző módszereket, technológiákat ismerhetnek meg az érintettek.
A rendezvény nagy érdeklődés mellett zajlott, és számos hasznos előadást kínált a mezőgazdasági szakemberek számára.
A tojás árának csökkenése a közeljövőben nem várható, mivel több tényező is tovább növeli a költségeket.
Idén is súlyos károkat okozhat a fertőzés, nagyon észnél kell lennie a gazdálkodóknak.
2024-ben jelentősen megnőtt a mikotoxinok jelenléte az állati takarmányokban az előző évhez képest.
A tavaly év eleji erős esőzések és a késői aszályok kombinációja sajátos kihívások elé állította a közép- és délkelet-európai növénytermesztőket.
A magyar kukoricatermesztés lényegében egy kezelendő kockázathalmazként értelmezhető.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
A Hormuzi-szoroson műtrágyát és takarmányalapanyagokat is szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést okozhat.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
A 03.10-én megjelent rendelet szerint, a mezőgazdasági vállalkozók csak a hivatalos töltőállomáson tudnak védett árú dízelt vásárolni.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
