Az állattartók számára a kutyák és macskák családtagok, így a tápok vásárlásakor sokan gondosan mérlegelik a csomagoláson feltüntetett adatokat. A J.S. Hamilton Hungaria Kft. szakértői szerint azonban a biztonság nem csupán a receptúrán és a hangzatos címkéken múlik. A felhasznált gabonák, húsok, halak és növényi alapanyagok a világ különböző pontjairól származnak, így a szennyeződések már a termőföldön, a betakarítás, a szállítás vagy a raktározás során is bekerülhetnek az eledelbe. A modern laboratóriumi ellenőrzések feladata éppen ezért az, hogy ne csak a készterméket vizsgálják, hanem az ellátási lánc minden pontján segítsenek feltárni a problémákat - tudósított a Laborhírek.

Az egyik legjelentősebb láthatatlan veszélyforrást a penészgombák által termelt mikotoxinok jelentik, amelyek elsősorban a növényi alapanyagokban fordulnak elő, és hosszú távon károsíthatják az állatok máját, valamint immun- és emésztőrendszerét. Emellett a környezetből nehézfémek – például az ólom, a kadmium vagy az arzén –, továbbá növényvédőszer-maradványok és ipari vegyületek is bekerülhetnek az alapanyagokba. A kémiai kockázatok mellett a mikrobiológiai kórokozók, mint a szalmonella vagy a listeria jelenléte is komoly probléma, hiszen ezek nemcsak a kedvencek, hanem az eledellel érintkező emberek egészségét is fenyegethetik. Hogy ezek a rejtett veszélyek milyen súlyos következményekkel járhatnak, azt jól példázza a 2007-es melaminbotrány, amely alapjaiban reformálta meg az állateledelek biztonsági ellenőrzését világszerte.

A megbízható minőségbiztosítás alapját a rendkívül érzékeny mikrobiológiai és kémiai vizsgálatok adják. A laboratóriumok korszerű technológiákkal, molekuláris biológiai módszerekkel kutatnak a baktériumok, penészgombák és vegyi anyagok után, miközben ellenőrzik a termékek tényleges tápértékét, fehérje- vagy zsírtartalmát is. Bár az állateledelek jogi szempontból takarmánynak számítanak, szigorú európai uniós előírások vonatkoznak rájuk. Magyarországon a rendszer működését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli, a vizsgálatok pedig az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereknél használt, legmodernebb analitikai eljárásokra épülnek.

A laboratóriumi tapasztalatok alapján a vizsgált állateledelek döntő többsége megfelel az előírásoknak, a biztonság fenntartásához azonban a vásárlók tudatosságára is szükség van. A szakemberek azt javasolják, hogy a gazdik kizárólag megbízható forrásból származó termékeket válasszanak, és kövessék nyomon a hatósági termékvisszahívásokat. Ugyanilyen fontos a helyes tárolás is, hiszen a száraztápokat hűvös, nedvességmentes helyen kell tartani a penészgombák elszaporodásának elkerülése érdekében. Ha az eledel szaga, állaga vagy színe megváltozik, semmiképpen sem szabad azt az állatnak adni. A házi kedvencek egészségét végső soron a folyamatos laboratóriumi kontroll, a felelős gyártói szemlélet és a gondos gazdi együttesen tudja garantálni.