A klímaváltozás és a tejtermelő állományok egészségügyi problémái között egyéb összefüggések is felmerülhetnek, például gyakran említik a közép- és kelet-európai országokban egyre nagyobb figyelmet kapó Prototheca-fertőzések kapcsán. Az utóbbiak kizárólag nyers tejből mutathatók ki, és mivel a Prototheca spp. okozta tőgygyulladásra jelenleg nem létezik kezelés, a fertőzött teheneket ki kell selejtezni az állományból, ami gazdasági veszteséget okozhat a gazdálkodóknak - írja a NAK.

Az elmúlt évtizedben az aflatoxin M1 szennyezés és a Prototheca-fertőzések egyre növekvő számban fordultak elő a nyers tejben, veszélyeztetve a tejtermelő gazdaságok állományát, és ami még fontosabb, a tejtermékek élelmiszer-biztonságát. Az elmúlt közel két évben a Visegrádi országok – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – tejkutató intézetei közösen vizsgálták a tejágazatot érintő termékminőségi és élelmiszer-biztonsági kérdéseket, valamint a klímaváltozásnak a tejágazatra gyakorolt hatását, és közösen keresték a szakmai és szabályozási megoldásokat. A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI) koordinálásával megvalósult MILKCHECK projekt záró rendezvényén a makroregionális tejkutató hálózat eredményeiről, és a további feladatokról is szó esett.

A közös munka eredményeként az aflatoxin M1 témakörben több olyan ellenőrzési és vizsgálati terület körvonalazódott, ahol makroregionális szintű együttműködésre van szükség:

Jogszabályi és ellenőrzési ajánlások

• Takarmány-fókuszú megelőzés: a kórokozók és toxinok forrása általában a tejelő állományok takarmánya, a megelőzést a betakarítás és a tárolás körülményeinek (nedvesség, penészedés gátlása) szigorúbb ellenőrzésével kell kezdeni.
• Szezonális monitoring: korábbi kutatások alapján az aflatoxin M1 szennyezettség erősen éghajlat- és időjárásfüggő. Az aszályos években fokozott mintavétel szükséges, különösen az őszi-téli időszakban.
• Gyors módszerek implementálása: a tejüzemekbe történő beszállításkor gyors szűrővizsgálatok (pl. lateral flow tesztek) alkalmazása javasolt a valós idejű döntéshozatalhoz.

V4 szintű együttműködés

• Közös előrejelző rendszer: egy meteorológiai adatokon alapuló, közös V4 figyelmeztető rendszer kiépítése indokolt, amely aszály idején automatikusan fokozott ellenőrzést rendel el.
• Adatmegosztás: harmonizált mérési és jelentési formátumok kialakítása a régióban fellépő kockázatok jobb összehasonlíthatósága érdekében.
• Laboratóriumi ring-vizsgálatok: közös K+F projektek és körvizsgálatok a laboratóriumi módszerek pontosságának növelésére.

Kutatási területek

• Biokontroll: olyan gombatörzsek vizsgálata, amelyek képesek elnyomni az aflatoxin-termelő fajokat a talajban és a növényeken.
• Innovatív mentesítés: az adszorpciós technológiák (pl. aktív csomagolás) és az új analitikai eszközök (aptaszenzorok) gyakorlati, üzemi szintű bevezetése.
• Klímahatás: a klímaváltozás hatásának folyamatos nyomon követése a gombák terjedésére és a toxinok megjelenésére a közép-európai régióban.

A MILKCHECK projekt (Visegrádi Alap projektazonosító: 22430015) társfinanszírozásban valósult meg Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányainak támogatásával, a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Alapítványi támogatásain keresztül.