Egy sertéstartó telep teljes kibocsátásának mintegy 10 százalékáért közvetlenül a kocák felelősek, ám közvetett hatásuk ennél jóval jelentősebb. Amennyiben az elválasztott malacok nem elég erősek, az a teljes termelési lánc fenntarthatóságát veszélyezteti. Emiatt az anyakocák takarmányozásán elért megtakarítás könnyen visszafelé sülhet el, hiszen a malacok gyengébb teljesítménye miatt a végeredmény nagyobb összkibocsátás és pénzügyi veszteség lehet.
A legfőbb mutató az évente egy kocára vetített választott malacok száma. Ha a termelők kevesebb kocával is képesek több malacot előállítani – a szigorú egészségügyi és állatjóléti szabályok betartásával –, jelentősen csökken az erőforrás-igény, hiszen kevesebb takarmányra és vízre van szükség, valamint a hígtrágya mennyisége is visszaesik, ami összességében alacsonyabb kibocsátást eredményez. Az Alltech E-CO2 modellje rámutat, hogy ha az egy kocára jutó éves malacszám 30-ról 28-ra csökken, az 1 százalékkal növeli a kibocsátási intenzitást, miközben ugyanennyivel vágja vissza a hízónkénti árrést. Amennyiben a mutató 24-re esik vissza, úgy a kibocsátás 3,7 százalékkal nő, miközben az árrés 2,7 százalékkal mérséklődik.
Mivel a sertéstartás környezeti terhelésének fennmaradó 90 százaléka a takarmányozáshoz köthető, a takarmányértékesítés javítása és a hízók gyorsabb vágásérettségének elérése kulcsfontosságú a gazdasági és ökológiai mutatók javításában. Ha a termelőnek sikerül tíz nappal lerövidítenie a vágásig eltelt időt, azzal 5,4 százalékkal növelheti a hízónként realizált árrést, miközben a kibocsátás intenzitását 6,5 százalékkal mérsékelheti.
A sertések megbetegedéseinek mintegy 90 százaléka a bélrendszer egészségi állapotával és a bélmikrobiommal áll összefüggésben. A nem megfelelő bélműködés rontja a tápanyagok felszívódását és a takarmányhasznosítást, ugyanakkor fokozza a kiürített salakanyagok mennyiségét, aminek következtében több emésztetlen rost, nitrogén, foszfor és nyomelem kerül a trágyába. Az emésztetlen rostok növelik a metánkibocsátást, a fel nem használt nitrogén az ammónia- és a dinitrogén-oxid-kibocsátást fokozza, miközben a felesleges nyomelemek terhelik a talajt és a felszíni vizeket. A klímaváltozás ráadásul növeli a takarmányokban a mikotoxinok jelenlétének kockázatát is, amelyek tovább károsítják a bélflórát és rontják a termelési mutatókat.
A bélproblémák megelőzése lényegesen költséghatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás, mint az utólagos kezelésük, különösen most, amikor az antibiotikumok hatékonysága csökken, áruk növekszik, és a jogszabályi szabályozás is egyre szigorúbbá válik. Az Alltech cég mannánban gazdag frakción (MRF) alapuló Actigen technológiája a Saccharomyces cerevisiae élesztőtörzs kivonatából készül. Ez a megoldás támogatja a sokszínűbb és stabilabb bélmikrobiom kialakulását, hatékonyan szorítja vissza az olyan kórokozókat, mint az E. coli és a Salmonella, javítja a bélbolyhok állapotát, valamint csökkenti a fertőzésekkel járó gyulladásos reakciókat.
A malacok bélrendszerének egészsége már az anyakocánál megalapozódik, hiszen a koca takarmányozása közvetlenül befolyásolja a föcstej (kolosztrum) és az anyatej minőségét, valamint a hasznos mikrobák átadását az utódoknak. Az MRF-technológia bizonyítottan javítja a föcstej és a tej minőségét a magasabb immunglobulin-G (IgG), fehérje- és zsírtartalom révén, ezáltal jelentősen erősíti az újszülött malacok passzív immunitását. A legújabb kutatási eredmények szerint a kocák takarmányának MRF-kiegészítése kedvező irányba tereli a bélflóra összetételét, így elléskor nagyobb mikrobiális sokféleséget és alacsonyabb E. coli-szintet eredményez, ami közvetlenül hozzájárul a malacok erőteljesebb korai növekedéséhez.
