Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nemcsak a természeti értékek, hanem a helyben élők és a jövő generációk számára is meghatározóak - áll az AM közleményében.
Hiába rizikós a bérszárítás, sok gazdának így is álom marad a saját telep
A fejlesztés a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén valósul meg, közvetlenül érintve országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területeket is. Az elmúlt években a klímaváltozás és a vízháztartás átalakulása miatt számos értékes élőhely szűnt meg vagy száradt ki idő előtt a régióban, ami komoly veszélyt jelent többek között kétéltűekre, hüllőkre, szitakötőkre és madárfajokra.
A három legnagyobb tó - a Bodó-, a Kéri- és a Verőlápai-tó - hosszú távú fennmaradását mederkotrással és zsiliprendszerek korszerűsítésével biztosítják, lassítva ezzel a feltöltődésüket. Emellett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tizennégy, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben négy helyszínen alakítanak ki 100–300 négyzetméteres tavacskákat, amelyeket további 183 ponton kisebb, 2–50 négyzetméteres vízfelületek egészítenek ki. A Szentgyörgyi-patak felső szakaszán tereprendezéssel, a Mocsolyás-patakon rönkgátas szivárgók építésével segítik elő az árvízi vízvisszatartást, a holtmedrek és mélyedések vízellátását.
A fejlesztések közvetlenül támogatják a dunai tarajosgőte, a gyepi béka, a vöröshasú unka, valamint számos madár- és denevérfaj fennmaradását és szaporodását. A projekt egyik fő célja, hogy a kisebb vizes élőhelyek klímaváltozás és hidrológiai anomáliák okozta állapotromlását kezelje, hozzájárulva a változatos életközösségek hosszú távú megőrzéséhez
- emelte ki az államtitkár.
Meddig bírják még ezt a magyar erdők? Aggasztó, ami most itthon zajlik
Külön figyelmet fordítanak a kétéltűek természetvédelmi helyzetének javítására, szaporodási lehetőségeik bővítésére, továbbá a betegségek és emberi zavaró tényezők hatásainak mérséklésére.
A Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek fejlesztése példát mutat arra, hogyan teremthető meg a természet és az ember közös, fenntartható jövője. A mostani beruházások hosszú távon hozzájárulnak a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez és a helyi közösségek életminőségének javításához
- zárta sorait Rácz András.
