Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A célokban kijelölt számok azt jelentik, hogy a tagállamoknak helyre kell állítaniuk az új szabályozás hatálya által lehatárolt, leromlott, rossz állapotú élőhelytípusok legalább 30%-át jó állapotú szintre, 2030-ra, a leromlott területek 60%-át 2040-re, továbbá a helyreállítandó területek 90%-át 2050-re. A tagállamoknak hazai szinten nemzeti helyreállítási terveket kell kialakítaniuk és elfogadniuk, amiben részletezni szükséges, hogyan szándékozzák elérni a kitűzött célokat 2030-ig - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Különös tekintettel kell lenni azokra a területekre, amik Natura 2000 területeken helyezkednek el. A társjogalkotók továbbá egyetértettek abban, hogy miután egy területet a helyreállítási törvény által visszaállítottak jó állapotba, a tagországoknak törekedniük kell arra, hogy ezen területek állapota nem romoljon jelentősen.
A mezőgazdaságban használt földterületek helyreállítása során a tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük, melyek betartásával kapcsolatban háromból két indikátor mutatóban - a gyepi pillangóindex, a nagy változatosságot mutató tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya és a szántóföldek ásványi talajában lévő szerves szénkészlet - jelentős pozitív változást kell elérni.
Az elfogadott szöveg értelmében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az erdei ökoszisztémák biológiai sokféleségének fokozására, valamint bizonyos mutatók - mint például a lábon álló és fekvő holtfa, valamint a közös erdei madárindex - nemzeti szintű növekvő tendenciáinak elérésére, figyelembe véve az erdőtüzek kockázatát. A társjogalkotók egy olyan rendelkezést is beillesztettek, amely felszólítja a tagállamokat, hogy 2030-ig uniós szinten járuljanak hozzá legalább hárommilliárd további fa ültetéséhez.
A városi ökoszisztémák tekintetében egyetértés született abban, hogy a tagállamoknak növelni kell a városi zöldterületeket, mindaddig, amíg el nem érik a kielégítő szintet. Abban is megállapodtak, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendelet hatálybalépése és 2030 vége között a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség ne csökkenjen nettó mértékben, kivéve, ha a városi ökoszisztémákban a zöldterület aránya már eléri, vagy meghaladja a 45%-ot. A természet-helyreállítási rendelet által érintett területek:
- Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek
- Városi (települési) ökoszisztémák
- Folyók és árterek
- Beporzó rovarok
- Mezőgazdasági ökoszisztémák
- Erdei ökoszisztémák
Az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamok Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselőinek és a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának. Jóváhagyás esetén - jogász-nyelvészi ellenőrzést követően - mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.
