Az Európai Bizottság október elején tíz európai várost tüntetett ki a "Klímasemleges és intelligens városok küldetés" EU Misszió Címkéjével. A városok fele Spanyolországban található: Madrid, Valencia, Valladolid, Vitoria-Gasteiz és Zaragoza. Azonban a kitüntetett városok listáján még ott van Kolozsvár, Stockholm, az ausztriai Klagenfurt, a dániai Sønderborg, és a németországi Mannheim is. Ezek a városok nem csak törekszenek a zöldítésre, hanem aktív részesei is a Klímasemleges és intelligens városok küldetésnek.

A küldetés a 2021-2027 közötti pénzügyi ciklusra hirdetett Horizon Europe program része, és Európából száz város lett kiválasztva a részvételre, valamint további 12 város vesz még részt partner országokból. A célja, hogy 2030-ig száz európai város váljon teljesen klímasemlegessé. Ebben az ambíciózus projektben Magyarországot Budapest, Miskolc és Pécs képviseli. A misszió finanszírozása a Horizon Europe-on keresztül valósul meg, és idén januártól áprilisig lehetett pályázni támogatásra, aminek az összköltsége a jelenlegi támogatási időszakban 40 millió euró.

A Klímasemleges és intelligens városok misszió azért fókuszál az európai városokra, mert kulcsszerepük lehet az EU zöld megállapodásának 2050-re kitűzött céljainak elérésében. Bár csupán az EU összterületének 4 százalékát fedik le, a városok teszik ki az EU lakosságának 75 százalékát. Ezen kívül a bolygó energiafelhasználásának 65 százalékát adják ki a a világ városai, ahogy a széndioxid-kibocsátás 70 százalékát is. A most kitüntetett városoknak a Bizottság az elismerését fejezte ki a most adományozott küldetési címkével, a fenntarthatósági terveik eddigi eredményei alapján.

A svédek kitiltanák a hagyományos autókat

Stockholm már több éve fókuszál városi zöldítésre, és nem csak a zöld felületek méretének a növelése cél, hanem a városi környezet egészségessé tétele is. Ennek részeként a svéd főváros most új terveket tett le az asztalra, amivel a belvárosból végleg kitiltanák a hagyományos benzines és gázolajos autókat. A szabályozás azért messze nem lesz annyira széles körű, mint aminek elsőre hangzik.

A Euronews szerint körülbelül húsz utcányi belvárosi részről lesznek kitiltva a fosszilis üzemű kocsik, és ott is csak 2024 végétől, fuvarozni pedig teherkocsikat beengednek, ha azok hibridek. Mindenesetre, a svédek a városban dokumentált éves ezer, légszennyezésre visszavezethető haláleset miatt kifejezetten napirenden tartják az élhető városi környezet kérdését. A városi zöldítés egyébként több évre visszanyúló erőfeszítés Stockholmban, már 2014-ben célul tűzték ki a város széndioxid-kibocsátásának 44 százalékos csökkentését az 1990-es szinthez képest, 2020-ban pedig elfogadták a város első, teljes körű biodiverzitás-akciótervét. Ebben központi szerepet játszik a zöld területek összekapcsolása, valamint az ökológiai sokféleség megerősítése, azonban a kék (vízi) infrastruktúra fejlesztése, az esővíz visszatartása is hangsúlyos szerepet kap.

A spanyoloknak nagy terveik vannak

Spanyolországból hét város lett delegálva az EU küldetésbe, és az országnak finoman szólva is ambíciózus tervei vannak a városi zöldítésben. Madrid fejlesztési tervei között szerepel egy teljesen új, fenntartható negyed építése, ami Európa legnagyobb zérú kibocsátású városi negyede lesz, Madrid Nuevo Norte néven. A tervek szerint a városfejlesztési gigaprojekt 2045-re kell elkészüljön, 2,65 millió négyzetméter területet fed majd le, és nem csak a tömegközlekedés jár majd nulla karbon kibocsátással, hanem ha a terveknek hinni lehet, az épületek több energiát is fognak termelni, mint amennyit elfogyasztanak.

Madridban egyébként más zöldítési projektek is zajlanak, és a zöldítést van, hogy szó szerint kell érteni. Az Euronews 2021-ben számolt be róla, hogy a spanyol főváros nem kevesebb, mint félmillió fa telepítésébe vágott bele, hogy egy „városi erdővel,” gyakorlatilag egy 75 kilométer hosszú erdősávval védje a lakosságot a klímaváltozástól. A madridi városi erdő a tervek szerint évente 175 ezer tonna széndioxidot fog tudni megkötni, és a közvetlen környezetében 2 Celsius-fokkal fogja csökkenteni az átlaghőmérsékletet. Az erdősáv nagyon fontos szerepet fog játszani a városi hősziget-hatás csökkentésében is.

A városi hősziget-hatás egy komoly jelenségre utal, amivel a világ minden nagyvárosa küzd. A belvárosi épített környezet tulajdonságai, a zöld területek hiánya, forgalom, és a napfény hőjét felszívó anyagok komoly hőmérséklet-emelkedést eredményeznek a városi környezetben, ami különösen nyáron jelent sok gondot. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszéke 2021-ben kimutatta, hogy a a zöld, kertvárosi területekhez képest Budapest belvárosában a hőmérséklet a nyári hónapokban akár 10°C-al is melegebb lehet.

Magyar városok is az élbolyban

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tavalyi közléséből kiderült, hogy a programba jelentkező 377 európai város között nyolc magyar város is szerepelt, közülük választották ki Miskolcot, Pécset és Budapestet. Budapest idén másfélmillió eurós támogatást nyert el az EU misszió részeként. A magyar főváros ráadásul 25 más várossal együtt a NetZeroCities pilot programba is be lett válogatva. Olyan városokkal együtt, mint Amszterdam, Bercelona és Róma. A főváros tervei között szerepel egy Budapesti Klímaügynökség létesítése, ami 2024-ben indulna el, és egy átfogó, fenntartható támogatási program az energiaszegénység leküzdésére. Budapest klímastratégiája 2021 márciusában lett elfogadva, és a város Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve 2015-höz képest 2030-ra 40 százalékkal igyekszik csökkenteni a kibocsátást. Pécs klímasemleges víziója szintén fókuszál az energiabiztonságra és az üvegházhatású gázkibocsátásra. Az épületek energiaellátásán és a hidrogéngazdaság fejlesztésén kívül a város a zöldterületek megóvását is célul tűzte ki. Miskolcnak pedig szintén van elfogadott klímastratégiája.