Nagy tervek láttak napvilágot: ez várhat az erdőkre Budapesten

Nagy tervek láttak napvilágot: ez várhat az erdőkre Budapesten

agrarszektor.hu
A Főváros legjelentősebb zöld infrastruktúrája az az 5600 hektáros városi erdő, amelynek 3600 hektárnyi területét a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli. Budapest klímavédelme, a fővárosiak életminősége szempontjából ezeknek az erdőknek az állapota, jövője az egyik legfontosabb kérdés. A Főváros 150 éves jubileumához kapcsolódva a Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának keretében a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével közösen tekintette át a budapesti erdők helyzetét és jövőjét a klímaváltozás tükrében.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Az idén 150 éves Budapest teljes területének tizenegy százaléka erdő, amellyel az európai nagyvárosok középmezőnyében helyezkedik el. Ezeknek az erdőknek a túlnyomó többségét egykor erdészek telepítették, s területük több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt ma is erdészet, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete kezeli, amely így a főváros zöld infrastruktúrájának legjelentősebb eleméről gondoskodik. A Parkerdő 2020-ban indította el hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése. A program eddigi megvalósítása során a Pilisi Parkerdő több kerületi önkormányzattal közös, illetve vállalati partnerek által támogatott fejlesztést valósított meg, idén tavasszal külső szakértők bevonásával szakmai workshop-sorozatot, nyár elején pedig budapesti konferenciát szervezett a városi erdőkről - írja közleményében a Pilisi Parkerdő Zrt.

A budapesti erdők jövőképe

2023. őszén a Pilisi Parkerdő a Városierdő-fejlesztési Program keretében a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével (ERTI) közösen úgynevezett klímaszcenárió-elemzést készített a fővárosi erdőkre. Az ERTI a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében kifejlesztett egy erdészeti döntéstámogató szoftvert, a SiteViewer 2.0 programot, melynek általános célja az erdőtervezés és az erdőfenntartás támogatása azzal, hogy országos léptékben, finom felbontásban nyújt információkat az adott terület jelenlegi és jövőbeli makroklímájának alakulásáról. Makroklíma alatt a nagy térségekre ható nagy kiterjedésű (több ezer km2) terület feletti légtér éghajlatát értjük, mely ember által nem befolyásolható, s melyet a rá jellemző növénytársulással jellemeznek (bükkös, gyertyános-tölgyes, cseres-tölgyes, erdőssztyepp, sztyepp). A mezoklíma alatt az adott makroklímától kisebb térségekben (10-1000 km2) például a domborzat vagy nagyvárosok infrastruktúrájának hatása miatti eltérő sajátos helyi éghajlatot értjük (hegyoldalak, dombvidékek, városok vagy egy nagyobb erdőtömb).

A klímamodellek alapján megállapítható, hogy Budapest és környékének klímája már 2050-ig is az erdőket alapvetően érintő változáson megy keresztül. Ennek következményeként a budai oldalon makroklíma a kocsánytalantölgyes ill. cseres klímából fokozatosan az erdőssztyepp klímába megy át, azonban a mezo és mikroklímatikus hatások továbbra is lehetővé tehetik üdébb erdők pl. gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, cseres-kocsánytalan tölgyesek jelenlétét, és valószínűleg bükköt is szórványosan találhatunk majd az északi hegyoldalak aljában. A pesti oldali erdők nagy részén - amelyek gyökérzete a talajvízszintet nem éri el -, a zárt erdők kialakulásának feltételei fokozatosan megszűnnek, az erdőssztyepp klímát sztyepp klíma váltja fel, amely kétségessé teheti ezeknek az erdőknek a megtartását.

A klímaváltozás hatásai nem csak számunkra, erdészek számára, akik minden nap kint vagyunk az erdőben, hanem a természetjárók számára is érzékelhetők. Sőt, már több éve látjuk, hogy sok helyen száradnak a budai oldal bükkösei, leromlanak a pesti oldal erdői az alacsony talajvízszint, a városi környezet okozta terhelés, az erdőket körbevevő betonfelületek és a klíma egyre gyorsabb átalakulása miatt. A hagyományos erdészeti módszerekkel nagyon sok mindent tudunk tenni és teszünk is erdeink változó klímához történő alkalmazkodása érdekében. Az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen most a jövőbe pillantottunk: azt néztük meg, mi várható harminc-ötven év múlva. És azt látjuk, több helyen új megoldásokra, nagyobb forrásokat igénylő beavatkozásokra, fejlesztésekre van szükség, ha Budapest ma ismert erdőképének a megőrzése és fejlesztése a cél

- fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

Erdészeti klímaadaptációs megoldások: a Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának válaszai

  • Örökerdő és faanyagtermelést nem szolgáló erdőművelési rendszer, az erdők önmegújuló-képességének támogatása

A Pilisi Parkerdő Zrt. már 2 évtizede a természet védelme és a klímaváltozásra való felkészülés jegyében megkezdte az erdőművelés fokozatos átalakítását. Ennek legfontosabb alapelvei a nagyobb erdőtömbök mezoklímáját és az erdő belső mikroklímáját megőrző folyamatos erdőborítású erdőművelési rendszerekre való átállás, az erdők önmegújulásának folyamatos ösztönzése, sok fafajból álló, többkorú, a természetes erdők összetételét modellező erdőállományok kialakítása a jelenleg zömmel egykorú, kevésbé elegyes erdőkből. Ezért a budapesti erdők nagyrészt örökerdő és faanyagtermelést nem szolgáló rendszerben kezeltek, amelyben az erdők megújulását a rendszeres, az erdő belső klímáját megőrző beavatkozások teremtik meg, ahol egyrészt a vitálisabb fák fejlődésének, a vegyeskorúság és elegyesség növekedésének, valamint a kis, néhány száz négyezetméteres lékekben való megújulásnak az elősegítése folyik.

A Városierdő-fejlesztési Program keretében kidolgozott módszerek lehetővé teszik az erdő önmegújuló folyamatainak nyomon követését és szabályozását ezekben a lélekben.

Az állandó önmegújulás és az ebből fakadó többkorúság biztosítja, hogy egy adott fafajon belül az alkalmazkodás lehetősége a legnagyobb mértékben kihasználható legyen. Egy adott fafajon belül is széles a skála és léteznek szárazságtűrőbb egyedek, melyek adott fajon belül előtérbe kerülhetnek. A több fafajból álló erdők esetében a fajon belüli alkalmazkodóképesség csak az egyik lehetőség, mert a fajok közötti arányok fokozatos megváltozása is további lehetőséget biztosít: szárazabb, melegebb klímát jobban viselő fafajok aránya fokozatosan megnövekszik nagyobb megrázkódtatások nélkül.

  • Délebbi származású szaporítóanyagok

Az erdők szerkezetének és elegyességének javítása, klímaváltozásra történő felkészítése érdekében a jelenleg honos fafajok délebbi, szárazságtűrőbb származásaival kapcsolatos kísérleti csemetenevelés, a csemeték kísérleti betelepítése indul el a Pilisi Parkerdőnél. Amennyiben a klímaváltozás további következményei miatt szükséges, a délebbi származások alkalmazása nagyobb teret is nyerhet.

  • Új finanszírozási modellek kialakítása a Főváros erdői érdekében

A Pilisi Parkerdő Zrt. az általa kezelt 65 ezer hektáros erdőterületen folytat erdőgazdálkodási tevékenységet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennek a területnek a teljes ökoturisztikai és közjóléti infrastruktúráját, természetvédelmi és klímaadaptációs feladatait gazdálkodó szervezetként az erdőből származó bevételeiből finanszírozza. A városi erdők klímavédelemre, ökológiai értékek megőrzésére és a lakosság számára nyújtott rekreációs szolgáltatásokra fókuszáló komplex fejlesztése olyan feladat, amely jóval meghaladja a más területeken folytatott erdőgazdálkodói gyakorlat gazdasági lehetőségeit. Ezért a Pilisi Parkerdő a Főváros általa kezelt 3600 hektáros erdőterületét olyan projektre szegmentálja, amely lehetővé teszi a külső források (kormányzati és önkormányzati, illetve vállalati támogatások, pályázati források, stb.) hatékony bevonását.

Összefogás és együttműködés az erdőkért

Fontos annak tudatosítása, hogy a budapesti erdők megőrzése klímavédelmi és jóléti közügy, amely az érintett felek, azaz a helyi közösségek, a kerületi önkormányzatok, a város, a kormányzat, a természetvédelem és az erdőfenntartó hatékony együttműködését igénylő feladat. A pesti oldalon a ma ismert erdőkép megőrzése érdekében megalapozó kutatásokra, az erdők állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas monitoring-rendszerek és jelentős csapadékvízmegtartó-infrastruktúrák létesítésére, de mindenekelőtt társadalmi összefogásra van szükség

- mutatatott rá Reinitz Gábor. A Városierdő-fejlesztési Program következő lépéseként a Pilisi Parkerdő pilot projektet indít a pesti oldali, negyedik kerületi Farkas-erdőben, ahol részletesen felméri az erdő jelenlegi állapotát, ökológiai értékeit, különböző védelmi funkcióit, valamint a környezetében élő lakosság erdőhasználati szokásait: e felmérések alapján készül el a Farkas-erdő átfogó fejlesztési terve.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?