Mezei zsurló

A mezei zsurló évelő növény, amelynek gyöktörzse van, és az északi féltekén honos. Van, ahol fentőfűnek is nevezik.

A mezei zsurló jellemzői

A mezei zsurló vízigényes növény. Nedves réteken, szántókon, erdőszéleken, árok- és patakpartokon él. Gyakran gyomként terjed a nedves, belvizesedésre hajlamos szántóföldi kultúrákban. Magyarországon a leggyakoribb zsurlófaj. A mezei zsurló gyöktörzse feketés, 2-3 méter hosszúságot is eléri, gömbölyded gumók fejlődhetnek ki rajta. Generatív és vegetatív hajtása van. A generatív hajtás tavasszal (március-április) jelenik meg, 15-30 cm hosszú, 3-5 mm vastag. Nem elágazó szárú, világos barnás-vöröses színű. A mezei zsurló szára tagolt, lándzsa alakú levelei pedig harang alakú hüvelyekben 8-16-osával nőnek össze, hosszuk 2 cm. A mezei zsurló számos gyógyászatban felhasználható anyagot tartalmaz, emellett ásványi anyagokban is gazdag.

A mezei zsurló jótékony hatásai

A mezei zsurló elsősorban veseműködés javítására szolgál, vízhajtó hatása kísérletileg igazolt. Vesekövet, vesehomokot lehet vele elhajtani, mindenféle húgyúti fertőzést megszüntetni. Szilícium és szerves ásvány tartalma miatt kiváló tonizáló, erősítő hatású, de a csontok, köröm erősítésére is jól alkalmazható. A mezei zsurlót csontritkulás esetén porrá őrölve kell fogyasztani, de jó vérzéscsillapító orrvérzés, tüdővérzés, bőséges havivérzés esetén.

A mezei zsurlót tüdőproblémákra is ajánlják, illetve alkalmazzák még reuma és köszvény esetén is, valamint meg lehet vele előzni a fogszuvasodást is. Külsőleges alkalmazását javasolják reumás panaszok és ízületi gyulladás esetén. Hideg főzete rózsaszirommal vegyítve pihentetően hat a gyulladt szemekre. A mezei zsurló fogyasztása azonban nem ajánlott 12 éves kor alatt, illetve terhesség és szoptatás alatt sem. Emellett szívelégtelenségben szenvedőknek, szív- és veseelégtelenségből adódó ödémáknál sem ajánlott.