Bütykös hattyú

A bütykös hattyú jellegzetes, semmivel össze nem keverhető vándormadár, a tavak, parkok és lassú vízfolyások jellegzetes eleme. Európában és Magyarországon védett faj.

A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék családjába tartozó faj. Előszeretettel telepítik a parkok halastavaira, amelyeknek a díszei. Az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok közé tartozik. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

A bütykös hattyú életmódja

A bütykös hattyú álló- vagy lassan folyó vizeken költ, ahol bőséges táplálékra van szüksége. Természetétől fogva vándormadár, télen 1000 km-nél többet is megtehet, hogy Európa enyhébb területein teleljen. A parkokba betelepített példányai gyakran a nagyvárosok be nem fagyott vizein maradnak, ahol mindig eteti őket valaki. Hosszas, csapkodó vízfelszíni nekifutással emelkedik fel, de ha már a levegőben van, kitartóan repül. Repüléskor evezőtollai messziről hallható fütyülő hangot adnak. Akár a többi réceféle, vedléskor egyszerre veszíti el összes evezőtollát, és ilyenkor átmenetileg röpképtelenné válik. A bütykös hattyú fogságban akár 50 évig is elél, de szabadon ritka a 15 évnél idősebb madár.

A bütykös hattyú elterjedése

A bütykös hattyú Európában és Nyugat-Ázsiában, kelet felé egészen Mongóliáig őshonos. Egykor a mocsarakban és vizekben gazdag Közép-Európában mindenütt megélhetett, de mivel vadászattal és tojásgyűjtéssel könnyű kiirtani, az ember valószínűleg már korán visszaszorította, és feltehetőleg csak Észak-Európa járhatatlan mocsaraiban maradt fenn. Az elmúlt évszázadokban ismét telepítettek hattyúkat a parkok halastavaira. Magyarországon őshonos, de egy időben teljesen kipusztult, majd újra visszatelepült. A bütykös hattyút sikeresen betelepítették a következő területekre is: Izland, Feröer, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és a Dél-afrikai Köztársaság.

A bütykös hattyú táplálkozása

A bütykös hattyú tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszú nyakával a tófenékről tépi a táplálékát, ahol a récék már nem jelentenek konkurenciát. A bütykös hattyút etetni nem ajánlatos, mert a kenyérfélék, chipsek, kekszek és egyéb szénhidrátban gazdag emberi fogyasztásra használt élelmiszerek károsak lehetnek az egészségükre. Ha nagyon sok ilyen táplálékot fogyasztanak, akkor egy tipikus betegséget kapnak el, az úgynevezett angyalszárny-betegséget. Ekkor a hattyú szárnytollai kifelé állnak a madárból, szárnya nem tud az egyoldalú táplálkozástól kifejlődni. Ezek a példányok halálra vannak ítélve, mert az etetéstől röpképtelenné válnak. Ha valaki mégis etetni szeretné őket, a madárbarátok a kukoricát, búzát, és víziszárnyas tápot ajánlják.

A bütykös hattyú szaporodása

A bütykös hattyú az ivarérettséget 2-3 éves korában éri el. A madárfajra a monogámiában jellemző, hattyúpár a téli hónapokban minden évben jön nászhangulatba. Ilyenkor szorosan egymás mellé úsznak, és azonos ütemben mozgatják nyakukat. A fejüket oldalra hajtják, meghajolnak, és a vízbe mártják csőrüket, nemritkán a partner nyakát átkulcsolva. Párzásra hívásként a tojó laposan elnyújtja nyakát a víz felett. Ezután a hím a hátára mászik, súlyával a víz alá nyomja, és csőrével kapaszkodik partnerébe. Párzás közben a tojó hangosan szörcsög A hattyúpár hűséges költőterületéhez, és területéről körülbelül a hóolvadástól kezdve elűzi a többi hattyút. A fenyegetés legenyhébb formája a szárnycsapkodás, az erősebben fenyegető hattyú erősen hátrahúzott nyakkal gyorsan ráúszik ellenfelére, végül a vetélytársak megragadják egymás nyakát, és szárnyukkal csapkodva próbálják eltolni vagy a víz alá nyomni a másikat. Eközben sok tollat kitépnek, és komoly sérüléseket is okozhatnak.

Márciustól júniusig költ. A fészket csak a tojó építi, sekély tavak nádasainak szélén. Ehhez nádszálakat és gyékényt szaggat le, és maga mögé teszi ezeket. Ezt az egyszerű mozdulatot többször ismételve egy nagy halmot alakít ki. Erre a kupacra rakja 6-8 szürkésfehér vagy szürkés halványzöld tojását. Kotlani a fészekalj felének lerakása után kezd. 34-38 napig költ, eközben a hím a fészek közelében őrködik. A fészkét védő hattyú az embert is megtámadja: ilyenkor teljes magasságában felágaskodik, és félelmetesen csapkod szárnyával. Ha ellensége ettől nem menekül el, akkor feladja a küzdelmet, és visszavonul. A félig fészekhagyó fiókákat mindkét szülő vezeti, sőt rendszeresen a hátukra is veszik őket. A kis bütykös hattyúk 3-4 hónapos koruktól önállóak, de még egy évig a szülők közelében maradnak.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.