Felesleges erőforrás-pazarlásnak minősítette Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője azt a mentőakciót, amelynek során rendőrök, tűzoltók és búvárok vonultak ki egy állítólag jégbe fagyott kacsához a Ráckevei-Dunánál. A madár végül magától elrepült, mielőtt a segítségére siethettek volna.

Most nagyon az utca nyelvén fogok fogalmazni: az állatok között is vannak ostobák. Már az általános iskolában is tanulunk a természetes kiválasztódásról, és amelyik állat nem elég erős, az meghal

- fogalmazott Orbán az InfoRádióban. A szakértő kifejtette, hogy a természetben minden nap egy "vizsga", ahol az élőlények folyamatosan döntéseket hoznak. A helyes döntések túlélést és szaporodási lehetőséget biztosítanak, míg a rossz döntések végzetesek lehetnek. Különösen a fiatal egyedek hajlamosak rossz döntéseket hozni, ami evolúciós szempontból előnyös, hiszen így nem adják tovább a "rossz biológiai programjukat".

A vízimadarak esetében alapvető túlélési szabály, hogy a tél elől fagy- és hómentes területekre kell húzódniuk. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes példányok nem megfelelő környezeti választ adnak, ami a ragadozók számára előnyös.

Orbán Zoltán három "öngyilkos viselkedéstorzulást" azonosított, amelyek az emberi etetés hatására alakulnak ki a vízimadaraknál. Először teljesen felhagynak a természetes táplálkozással, és kizárólag az emberi élelemre hagyatkoznak, ami egészségügyi problémákhoz vezet. Másodszor, az etetőhelyek közelében kezdenek fészkelni, és a fiókáik is ezt a viselkedést tanulják el. A rossz minőségű táplálék miatt hiánybetegségek alakulhatnak ki, például az "angyalszárny" betegség, amely röpképtelenné teszi a madarakat.

A harmadik, és a jelenlegi esethez kapcsolódó torzulás, hogy ősszel ezek a madarak nem vonulnak el, felülírva az alapvető túlélési ösztönüket, ami miatt akár belefagyhatnak a vízbe. A szóvivő szerint a mostani eset szerencsésebb kimenetelű volt, de ugyanehhez a problémakörhöz tartozik. A szakember becslése szerint a téves riasztás miatt indított mentőakció több millió forintjába kerülhetett az államnak, ráadásul a búvárok a saját testi épségüket is kockáztatták a jégen, mindezt azért, hogy végül a kacsa magától elrepüljön.

Egy másik példaként említette, hogy egy etetőhelyen ragadt, rossz viselkedésmintát kialakított hattyú a közelmúltban egyszerűen kisétált egy forgalmas autóútra, ami akár súlyos közlekedési balesetet is okozhatott volna.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján részletes tájékoztató és letölthető plakát is található, amelyet a vizes élőhelyeket üzemeltetők kihelyezhetnek, figyelmeztetve az embereket a vízimadarak etetésének veszélyeire. Orbán megjegyezte, hogy az énekesmadarak etetése teljesen más kategória, bár azt sem a madarak túlélése, hanem inkább az emberek gyönyörködtetése érdekében végzik, és ez nem okoz viselkedéstorzulást ezeknél a fajoknál.