Donkó Péter szólt arról, hogy az idei tél eddig nagyon enyhe volt, csak a közelmúltban voltak nagyobb hidegek. A madarak normál esetben a Tisza-tavon tartózkodnak, de a hidegebb időjárás miatt a tó tározótere befagyott, és mivel a kormoránok nem tudnak ott halászni, a Tiszára járnak táplálkozni. Míg korábban 40-50 madár járt a Tiszára, most jóval több, mintegy 150-250, ami elég nagy mennyiség ahhoz, hogy költséghatékonyan tudjanak fellépni ellenük - közölte.

Donkó Péter elmondta: egy-egy kormorán akár napi 1,5-3 kilogramm halat is elfogyaszt, de ennek többszörösén ejthet akár halálos sebeket. Kitért arra is, hogy ha a madár zavarja a télen vermelő, nyugalmi állapotba kerülő halakat, azok legyengülnek, ami kihatással van a betegségekkel szembeni ellenállásukra, illetve a szaporodási képességükre is. Ezért nem csak lelövik a kormoránokat, hanem riasztják is a madarakat azokról a helyekről, ahol nagy tömegben találhatók vermelő halak - közölte.

A madarakat a Tisza-tavon már korábban elkezdték gyéríteni. A tiszafüredi székhelyű Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján levő közlemény szerint míg decemberben és januárban mindössze 53 kárókatonát sikerült lelőni, addig csak az elmúlt héten 99-et. Mint írták: a hideg kedvez a halak védelmének, de idén valószínűleg kevesebb kormoránt tudnak elejteni mint tavaly, amikor 350 madarat lőttek ki. A nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo), vagy más néven kormoránok gyérítésére azért van szükség, mert a madarak fészkelő helyük növényzetében és a halállományban nagy kárt okoznak. Ürülékük kipusztítja a fészkelő fáikat, ezen kívül ilyenkor csapatokba verődve, akár tíz méter mélyre is lemerülve kutatnak a vermelő helyeken csoportosuló halak után.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Varga György