Gyorsan terjed a sakál Magyarországon: itt bukkan fel a leggyakrabban

Gyorsan terjed a sakál Magyarországon: itt bukkan fel a leggyakrabban

Farkas Alexandra
Egy magyar kutatócsoport új felmérésének köszönhetően közelebb kerülhetünk az aranysakálok mozgásának és területhasználatának pontosabb megértéséhez. Mivel a faj rohamos terjeszkedése az utóbbi években egyre több konfliktussal járt, az új információk kulcsfontosságúak lehetnek mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából.

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, miután a 19. századi jelentős élőhely-átalakítások, valamint a ragadozók kitartó üldözése miatt főként Bulgária területére szorult vissza. Visszatelepülését és azóta tapasztalható gyors terjeszkedését rendkívüli alkalmazkodóképessége mellett számos tényező segítette elő, így a mezőgazdasági művelési gyakorlatok változása, a globális klímaváltozás, a délszláv háború, valamint a nagyragadozók hiánya egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a faj mára országszerte elterjedt. Mindezek mellett állománynövekedésének kedvez az is, hogy a fő zsákmányállatainak számító kisemlősök és a gyakran fogyasztott organikus hulladék is bőségesen elérhető.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyar kutatók korábban már azt is felfedezték, hogy az egymáshoz hosszútávon hűséges, monogám sakálpár valamely tagjának pusztulását követően egy másik példány léphet az elpusztult egyed helyére, ráadásul akár egyetlen nap alatt. Ezek miatt pedig a sakálkölykök felnevelése és ezáltal a faj terjeszkedése sokkal hatékonyabb, mint például a potenciális versenytárs, a róka esetében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója kollégáival most újabb eredményekről számolt be, amelyek csak még tovább gyarapították a faj kiemelkedő alkalmazkodóképességét igazoló bizonyítékok sorát. A magyar kutatók ezúttal annak jártak utána, hogy miként hat az aranysakálok viselkedésére, mozgására és területhasználatára, ha nagy vadászati nyomással rendelkező erdők és mezőgazdasági területek mentén élnek. Az eddigi vizsgálatok alapján ugyanis erre vonatkozóan nem lehetett általános érvényű következtetéseket levonni, miközben élőhelyhasználatuk pontos megértése alapvető fontosságú nemcsak a természetvédelmi törekvések előmozdításában, hanem az ember és a vadvilág közötti konfliktusok számának mérséklésében is.

A The Journal of Wildlife Management tudományos szaklapban most közölt eredmények szerint a megfigyelt sakálok leginkább az erdők és a mezőgazdasági területek határához közeli területeket részesítették előnyben, miközben következetesen próbálták távol tartani magukat a lakott területektől, építményektől. Az is kiderült, hogy a hímek és a fiatal egyedek nagyobb területet használtak, mint nőstény ivarú társaik vagy az idősebb példányok. Az adatok ráadásul jelentős egyedi különbségeket fedtek fel a sakálok területhasználatában, sőt arra is fény derült, hogy a nőstények és a hímek mozgáskörzete az adott éven belül is sokat változhat.

Mint azt Csányi Erika, a tanulmány vezető szerzője az Agrárszektornak elmondta, az adatok alapján nehéz általánosítani. Bár az aranysakál észak és nyugat felé is terjed, vándorlását nehéz előre jelezni, hiszen az adott egyedtől is függ, hogy hogyan mozog és mekkora területet jár be. Az viszont bizonyos, hogy a sűrűbben lakott területeken, ahol csupán néhány kilométerre vannak egymástól a települések, vélhetően szűkebbek lesznek a lehetőségeik.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Föld

Milyen lehetőségek rejlenek az agroPV-ben?

Az agrofotovoltaikus rendszerek olyan megoldások, ahol a földterületen mezőgazdasági tevékenységet és napelemek segítségével villamosenergia-termelést együttesen végeznek.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?