Kiderült a nagy terv: súlyos lépésre készülnek a magyar erdőkben

Kiderült a nagy terv: súlyos lépésre készülnek a magyar erdőkben

agrarszektor.hu
A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte azt a határt, amely tovább nem tartható. A további növekedés megállításáért, illetve a létszám csökkentéséért azonnal cselekedni kell - egyebek közt ez is megfogalmazódott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának legutóbbi ülésén. A klímaváltozás kapcsán pedig egyértelmű, hogy emberi beavatkozásokra is szükség van az erdők megfelelő alkalmazkodásának elősegítéséhez.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

A NAK Országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának napokban tartott tanácskozásán - Luzsi József vidékfejlesztésért felelős NAK-alelnök köszöntőjét követően - több kulcsfontosságú témával is foglalkoztak a résztvevők. Az első napirendi pont a jelentősen megnőtt hazai nagyvadlétszám és a növekvő vadkár összefüggése volt, illetve az, hogy az erdő- és mezőgazdálkodók részéről hol lehetnek a tűrőképesség határai - írja közleményében a NAK.

Prof. Csányi Sándor az Országos Vadgazdákodási Adattár vezetőjeként vett részt az osztályülésen, mint vendégelőadó. A prezentációjában ismertetett hivatalos statisztikai adatok alapján rámutatott, hogy a hazai nagyvadlétszám az elmúlt három évtizedben megduplázódott, de a valóságos szám minden bizonnyal a jelentett adatokat is felülmúlja. A 2023. évi hivatalos vadlétszámbecslés szerint napjainkban a nagyvadétszám meghaladja a 600 ezret. Ezen állomány táplálékigénye sokszorosa a vadászatra jogosultak által a vad számára kijuttatott takarmánymennyiségnek. Elmondható, hogy a nagyvadállományt - akaratlanul - alapvetően az erdőgazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozások által hasznosított területek tartják el, ám az ott okozott vadkárnak csak töredékét térítik meg számukra.

A probléma kezelésének legcélravezetőbb megoldása az állomány jelentős csökkentése lenne, akár az eddiginél radikálisabb beavatkozásokkal. Az osztályülésen elhangzott, hogy az Agrárminisztérium irányításával tervben van egy országos vadhatásmonitoring-rendszer kidolgozása, amelynek alkalmazásával a vadászatra jogosultak szintjén lehetne kezelni - a helyi viszonyoknak megfelelően - a problémát. Az ülésen egyetértés volt abban, hogy olyan vadlétszámot kell kialakítani és fenntartani, amelynek hatása hosszabb távon is elviselhető és kezelhető - ez társadalmi érdek. Elsődleges cél a gím és a dám állományának jelentős csökkentése, további terjeszkedésének megakadályozása, valamint az afrikai sertéspestis miatt megfogyatkozott vaddisznóállomány ismételt felszaporodásának elkerülése.

Az osztályülés másik kiemelt napirendi pontja az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodása volt. A téma kapcsán Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója tartott előadást, ismertetve a legfrissebb kutatási eredményeket, azok gyakorlati adaptációjának lehetőségét. Tény, hogy a klímaváltozás a termőhelyi potenciál csökkenését, növedék- és árbevétel-kiesést, valamint a biotikus és abiotikus károsítás gyakoriságának és erélyének növekedését okozza a hazai erdőkben.

A hazai erdei ökoszisztémák nem mindegyike képes adaptálódni a gyorsan változó körülményekhez. Magyarország átlaghőmérséklete az utóbbi 50 év alatt 1000 km-t „tett meg” dél felé, ezért a fafajok spontán vándorlása már nem elégséges, az embernek kell azt elősegíteni. Egyebek közt a változást jobban toleráló genotípusú szaporítóanyag, ellenállóbb őshonos fafajok, valamint a klímaváltozás hatásait mérsékelni képes erdőművelési módszerek megválasztásával. A klímazónák ugyanakkor olyan mértékben tolódnak el, hogy bizonyos esetekben az őshonos fajok sem jelentenek megoldást, és - mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatokat követően - idegenhonos szárazságtűrő fajok telepítése is szóba jöhet.

Ehhez kapcsolódóan, Dr. Bleier Norbert országos osztályelnöktől megtudtuk, hogy az ülésen szó esett még a SOE ERTI erdőtelepítések szakmaiságát segítő döntéstámogató rendszeréről, mely várhatóan a jövő évtől kötelezően használandó lesz, és jelentős segítséget nyújt a közép- és hosszú távú erdészeti tervezésben. Téma volt emellett a Közös Agrárpolitika, melynek magyar Stratégiai Terve kiemelten támogatja az erdőgazdálkodás fejlesztését; a szakterületi pályázati kiírásokat az elsők közt fogja megjelentetni az Agrárminisztérium. A NAK tájékoztatási szolgáltatása keretében ennek kapcsán is rendszeresen, országszerte tájékoztatja majd az erdőgazdálkodókat, illetve olyan gyakorlatorientált, terepi rendezvényeket, bemutatókat tart, ahol a szakemberek közvetlenül nyerhetnek betekintést a legújabb kutatási eredményekbe, korszerű technológiákba.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 26. 05:58