A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.
Egy friss kutatás szerint bizonyos körülmények között a hím szúnyogok sem vetik meg a vért.
A hím kérészek szeme kifejezetten a párkeresésre specializálódott egy új vizsgálat szerint.
A szarvasbőgés hazánkban jellemzően augusztus végétől szeptember végéig tart, de az időzítés régiónként és évjáratonként is eltérhet.
A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a nyár egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb természeti jelensége.
A magashegység jelképének számító állatok száma stabil, és enyhe gyarapodást mutat.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
A bikapókok nevüket jellegzetes védekezési viselkedésükről kapták, veszély esetén a hímek bikaszerű támadó testhelyzetet vesznek fel.
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban.
Mivel az elmúlt években elmaradtak az igazán száraz, hideg telek így a kullancsok is nagyobb eséllyel teleltek át.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Genetikailag módosított szúnyogokat engednek szabadon Zágrábban a természetes állomány elpusztítására.
Hatalmas méretű ázsiai imádkozósáskákat találtak Magyarországon, de egyelőre nem biztos, hogy örülhetünk nekik.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Van, hogy szinte mindenütt beléjük botlunk.
Fülsüketítő rajzásra készülnek.
Még a szakemberek is ellenzik a döntést.
Ritkán látni ilyet.
Nem lesz könnyű dolga az embereknek Amerika keleti részén.
Mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajoktól hangos a Balaton-part.
A spotpiac korrekciója reményt adhat a termelők számára, a tartós megoldáshoz viszont ennél jóval több kell.
Az Univer 2,9 milliárd forinttal nagyobb forgalmat ért el, mint egy évvel korábban.
Jelentősen nőtt az új mezőgazdasági gépek beszerzése az idei első negyedévben 2025 azonos időszakához képest.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
