A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.
Egy friss kutatás szerint bizonyos körülmények között a hím szúnyogok sem vetik meg a vért.
A Magyar Haltani Társaság ismét nyilvános szavazást hirdetett az Év hala cím elnyerésére.
Olaszországban 2026. december 31-től tilos lesz a naposcsibék szelektív megsemmisítése.
A hím kérészek szeme kifejezetten a párkeresésre specializálódott egy új vizsgálat szerint.
Az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerte el a MATE kutatójának nem mindennapi pályamunkáját.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
A bikapókok nevüket jellegzetes védekezési viselkedésükről kapták, veszély esetén a hímek bikaszerű támadó testhelyzetet vesznek fel.
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Van, hogy szinte mindenütt beléjük botlunk.
Sokkal hamarabb létezett baromfitenyésztés, mint azt a kutatók eddig hitték.
Még a szakemberek is ellenzik a döntést.
Óriási felfedezést tettek a magyar kutatók.
Ritkán látni ilyet.
Nem lesz könnyű dolga az embereknek Amerika keleti részén.
Mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajoktól hangos a Balaton-part.
Már a Budakeszi Vadasparkban van
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
