Állattenyésztés | 2025. október 19. 15:03
Ez ijesztő: nem is hinnéd, mit találtak a nálunk is portyázó sakálokban
Penészgombamérgeket mutattak ki a kutatók a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.
2026. április 28. kedd Valéria
Penészgombamérgeket mutattak ki a kutatók a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.
Aggasztó hazai eredmények igazolják, hogy a veszélyes anyagok a májban is felhalmozódhatnak.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Az aranysakál az elmúlt évtizedekben ismét elterjedt hazánkban, és egyre nagyobb gondot okoz a vadgazdálkodók számára.
A faj, amely az 1980-as évek végén még eltűntnek számított, mára az ország 86 százalékán megtalálható.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
Korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány a harmadával csökkent.
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
Az aranysakál populációnövekedése egyre több problémát okoz a vadgazdálkodók és az állattartók körében egyaránt.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
Rohamtempóban terjed itthon az aranysakál, komoly károkat okozva ezzel az élővilágban.
A szelektív ölőcsapdákon bárki gond nélkül átsétálhat, de ha a kutya meghúzza a csalit, akkor nagy a baj.
Itt van, mi a teendő, ha az ember túrázás során bajba jutott állatokkal találkozik.
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Ismét gyilkolt az aranysakál.
Egyre nagyobb problémát jelentenek az aranysakálok Magyarországon.
Délkelet-Európára jellemző ragadozók honosodhattak meg az országban.
A lakosságot együttműködésre és óvatosságra kérik.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
