Az aranysakál az elmúlt évtizedekben ismét elterjedt hazánkban, és egyre nagyobb gondot okoz a vadgazdálkodók számára.
A faj, amely az 1980-as évek végén még eltűntnek számított, mára az ország 86 százalékán megtalálható.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
Korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány a harmadával csökkent.
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
Az aranysakál populációnövekedése egyre több problémát okoz a vadgazdálkodók és az állattartók körében egyaránt.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
Rohamtempóban terjed itthon az aranysakál, komoly károkat okozva ezzel az élővilágban.
A szelektív ölőcsapdákon bárki gond nélkül átsétálhat, de ha a kutya meghúzza a csalit, akkor nagy a baj.
Itt van, mi a teendő, ha az ember túrázás során bajba jutott állatokkal találkozik.
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Ismét gyilkolt az aranysakál.
Egyre nagyobb problémát jelentenek az aranysakálok Magyarországon.
Délkelet-Európára jellemző ragadozók honosodhattak meg az országban.
A lakosságot együttműködésre és óvatosságra kérik.
A hiányzó nagyragadozókat az embernek kell pótolnia.
Emberre nem veszélyes, de természetes ellensége nincs.
Túl sok a kérdés az invazív fajként viselkedő aranysakálokkal kapcsolatban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.