Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Az aranysakál a kutyafélék családjába tartozó, a szürke farkasnál kisebb, ám a rókánál nagyobb ragadozó, amelyet a népnyelv nádi farkasként vagy toportyán féregként ismer. Ez az állat nemcsak Magyarországon, de egész Európában őshonos volt, ám a múlt század közepén az élőhelyeinek visszaszorulása és az irtás miatt szinte egész Európából kipusztult, ám a nyolcvanas évek elején a Balkán felől ismét elkezdett nyugat felé terjeszkedni - írta meg az Index.
A mintegy negyven évvel ezelőtti megjelenését követően aztán az állomány ugrásszerűen növekedni kezdett, és a nagyatádi vadász, Horváth Mihály szerint nem alaptalan azt feltételezni, hogy napjainkban akár 25-40 ezer példány is élhet országunkban, miközben nyugat és észak felé haladva lassan egész Európát meghódítja. Németországban tavaly novemberben bizonyosodott be, hogy az aranysakálok már nem csak jelen vannak az országban, de szaporodnak is. Ez pedig aggodalommal töltöte el a helyi hatóságokat, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Aggódnak a német hatóságok: veszélyes ragadozók jelentek meg az országban
Az aranysakál ugyanis nagyon okos állat, a vadászatokon összeköti a lövés hangját a könnyen megszerezhető zsákmánnyal, tudja, vagy belsőség lesz ott, vagy egy sebzett állat, ez könnyű préda, azt eszik, amihez a legkevesebb energiát kell felhasználni. A csapdákat a legtöbbször elkerüli, de ha a család valamelyik tagja így végzi az életét, a többiek hosszú ideig emlékeznek a történtekre.
- mondta Horváth Mihály.
Az aranysakál intenzív terjedését a faj tulajdonságai magyarázzák, ugyanis egy 11-15 kilogramm tömegű ragadozóról van szó, amely kétszer akkora, mint egy róka. A szakemberek szerint szabályozni kellene az állományt, mert sokfelé - például Somogy megyében - már óriási károkat okoznak a vadállományban.
