Ez ijesztő: nem is gondolnád, milyen állatot találtak az ukrán határ közelében

Ez ijesztő: nem is gondolnád, milyen állatot találtak az ukrán határ közelében

Tarjányi Lili
2024 januárjában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismét igazolta a veszettség vírust két, az ukrán határ melletti Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településről bekerülő állatnál. A betegség újbóli megjelenése többek között azzal indokolható, hogy az ukrán háború kezdetétől az általánosnak számító orális vakcinálás elmaradt, így a betegség újra teret hódíthatott a határon túl, a vándorlásnak induló állatok pedig áthozták hazánkba a vírust. A tüneteket tekintve az első és legszembetűnőbb a vadon élő állatok emberrel szembeni félelemkiesése. Így, ha gyanúsan viselkedő, vagy ismeretlen okból elhullott állatot észlelünk, haladéktalanul jelenteni kell azt a területileg illetékes vadászatra jogosultnak, illetve a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságnak.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Ismét igazolta a veszettség vírust 2024 januárjában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal két, az ukrán határ melletti Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településről bekerülő állatnál. Egy Tiszabecsen elhullott kutya és a Jánkmajtis községnél diagnosztikai célból kilőtt aranysakálnál. Legutóbb 2022-ben, hosszú évek után szintén az ukrán határ mellett egy róka, és az ugyanezen a területen fellelt kutya kilövését tette indokolttá a betegségre utaló jelek észlelése. Ezek az állatok olyan területeken fordultak elő, ahol korábban fokozott felügyeletet, ebzárlatot és a fogékony lőhető vadfajok gyérítését rendelték el. Ennek ellenére a betegség évek után mégis felütötte a fejét. Az ok többek között arra vezethető vissza, hogy az ukrán háború kezdetétől az általánosnak számító orális vakcinálás elmaradt, így a betegség újra teret hódíthatott a határon túl. A háború következtében vándorlásnak induló állatok pedig mozgásterük kiterjesztésével hazánkba hozták ezt, a korántsem veszélytelen vírust. A Nébih hivatal honlapján számos fontos információt kaphatunk mind a vakcinázásról, mind a betegség kórképéről.

A csalifalatba rejtett vakcinákat évente kétszer, tavasszal és ősszel juttatják ki kisrepülővel az érintett területekre. Az immunizációs kampányra egy, a sokak által már jól ismert piros plakát hívja fel a figyelmet. Amelyen többek között azt is feltüntetik, hogy a kiszórás időpontjától számított 21 napig ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe annak érdekében, hogy a lehető legtöbb vakcina a célállatokhoz jusson. Ezt követően egy hónap múlva visszavadászással elkezdődik a mintavétel, amikor is a területileg illetékes vadászatra jogosultnak négy felnőtt rókát vagy aranysakált kell laboritóriumi vizsgálat céljából eljuttatni az állategészségügyi szolgálat részére. A vakcinák hasznosulását laboratóriumi körülmények között kétféleképpen ellenőrzik. A csali anyagában tetraciklint, egy úgynevezett biomarkert kevernek el, amelynek jelenlétét az állkapocsból, fogakból vett minták alapján tesztelik. Továbbá a vérből a veszettség elleni ellenanyagok jelenlétét vizsgálják. A 2021/2022-es vadászati évben a beszolgáltatott rókák 83 százalékából sikerült kimutatni a tetraciklin biomarker jelenlétét, és a vizsgált egyedek 29 százalékában voltak jelen a veszettség elleni ellenanyagok. Ugyanekkor az aranysakálok 82 százaléka vette fel a vakcinát, és 25 százalékában voltak jelen az ellenanyagok.

De mi is az a veszettség pontosan?

A Lyssavirus nemzetségbe tartozó RNS-vírusok közül a (RABV) okozza a veszettséget. Ez egy zoonózis, állatról emberre terjedő, neuroinvazív fertőző betegség, ami agy-és gerincvelőgyulladást okoz. Két formáját különítik el. A 20. század elején az úgynevezett urbánus, városi veszettség volt jelen. Nevét arról kapta, hogy javarészt inkább a macskákat, kutyákat érintette. Ezt követően az 1970-es évek elejére az addig szórványos megbetegedések egyre gyakoribbá váltak. Végül az egész országban felütötte a fejét a fertőzés. Ezt már a szilvatikus, erdei formának nevezték. Utalva arra, hogy akkoriban nagy számban már a vadon élő állatok is érintettek voltak. A közhiedelemmel ellentétben a veszettség nemcsak a ragadozókat, hanem bármely emlőst megfertőzheti. Az ember szempontjából az urbánus veszettség jóval veszélyesebb volt, hiszen a társállatok megbetegedésével egyre több ember fertőződhetett meg. Akkoriban a fertőzött ember esetleges gyógyulása orvosi csodának számított. Három szakaszra osztható a kórlefolyás. A bevezető szakaszban influenzaszerű tünetek léphetnek fel. Ezt követi a második, izgatottsági szakasz. Ekkor láz, izgatottság, dührohamok, szorongás, hallucináció, nyelési zavarok, görcsök, delírium jelentkezhet. Majd a harmadik, úgynevezett bénulási szakaszban a beteg izmai lebénulnak, görcsök jelentkezhetnek, kóma léphet fel és végül beáll a halál.

Hogyan terjed a veszettség?

A fertőzött állat a vírust elsősorban harapás útján terjeszti, hiszen az a „sebkapun” keresztül a nyállal jut a szervezetbe. Mivel ez egy neurotrop vírus, így az idegek mentén jut el egyik állomásról a másikra. Elsőként a központi idegrendszerbe érve szaporodik el, majd innen halad tovább a különféle mirigyekbe és testrészekbe. A lappangási idő függ a bejutás helye és a központi idegrendszer közötti távolságtól éppen ezért nagyon változó, akár több hét is lehet.

Tünetek

A tüneteket tekintve az első és legszembetűnőbb a vadon élő állatok emberrel szembeni félelemkiesése. Ez nem jelenti azt, hogy minden róka, amelyik nappal megfigyelhető, veszett lenne. A veszett állat olyannyira szelíd lehet, hogy hagyja magát megérinteni, közeledik az emberhez, majd hirtelen sokkhatásra támadásra vált át. Mivel idegrendszeri megbetegedésről beszélünk az állatokat zavart viselkedés, hátracsapott fej, csattogó, később elernyedt állkapocs, vérző orr, nyálfolyás jellemzi. Továbbá az általánosan leromló fizikum mellett kancsalság, koordinálatlan mozgás, elrévedő tekintet, rekedt hangadás, és végső esetben víziszony figyelhető meg. Ennek oka, hogy nyelési nehézségek lépnek fel, és már a víz látványa is komoly fájdalmat okoz. A macskák esetében különösen jellemző az agresszív támadó hajlam, ekkor legtöbb esetben a fejet támadják, ami különösen veszélyes lehet a központi idegrendszer közelsége miatt. Az állatok esetében a vírus minden esetben pusztuláshoz vezet. Ezért a szakemberek fontosnak tartják a kutyák és macskák veszettség elleni oltását, amit minden évben fel kell venni. A kutyáknál ezt törvény írja elő a macskák esetében nincs jogszabályi előírás, ugyanakkor fontos lenne, hiszen a macska jóval többet kóborol a szabadban még a megfelelő intézkedések mellett is, mint a kutyák. A kutyák utaztatásának egyik feltétele az oltás megléte.

Amennyiben gyanúsan viselkedő, vagy ismeretlen okból elhullott állatot észlel, haladéktalanul jelenteni kell azt a területileg illetékes vadászatra jogosultnak, illetve a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságnak. Amennyiben egy olyan állat harapta meg, amely nem rendelkezik a megfelelő védőoltással, abban az esetben a seb fertőtlenítését követően azonnal orvoshoz kell fordulni, aki majd dönt a veszettség elleni sorozatoltás szükségességéről. Minél előbb jut a vakcinához, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A klinikai tünetek jelentkezése után a túlélési esély csökken. Eddig mindössze 20 emberi túlélőt tartanak nyilván.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?