A rejtőzködő életmódot folytató molnárgörényt választotta 2026-ban az év emlősének a Vadonleső Program.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
Gyorsan terjed a mosómedve és a nutria Magyarországon, megfékezhetetlen az invázió?
Nyugtalanító a helyzet Argentínában, a H5N1-vírustörzs komoly gondokat okoz az országban.
Mivel az állatok természetes élettere fokozatosan szűkül, az emberé pedig folyamatosan bővül, így elkerülhetetlenek az esetleges találkozások.
A világ minden táján, évről évre egyre több fajt veszélyeztet a kihalás, ami alól sajnos hazánk sem kivétel.
2024 januárjában a Nébih ismét igazolta a veszettség vírust Szabolcs-Szatmár Bereg megyében.
A veszettség elleni védekezés fontosságára figyelmeztet a MÁOK és a Nébih Magyarországon.
A kutatók először találtak madárinfluenzával fertőzött emlősöket az Antarktisz közelében.
Legtöbbször az emberi tevékenységnek köszönhetően kerülnek a kihalás szélére az állatok, amit a klímaváltozás csak tovább fokoz.
Habár az emberek többsége napi szinten fogyaszt valamilyen tejterméket, az óriási választék miatt nem biztos, hogy elég jól ismerjük ezeket.
Mostanra már csak sertésből több mint kétszer annyi él a Földön, mint vadon élő emlősből.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tavaszi természetles címmel adatgyűjtő akcióra hívja a lakosságot.
A szakértők megmutatják, hogyan űzhetjük ki a kertünkből a vakondot anélkül, hogy bántanánk.
A 11 éves kislány előbb lázas lett, majd a fővárosi kórházba került, ahol megállapították, hogy madárinfluenzás, nem sokkal később pedig elhunyt.
Az utóbbi időszakban már nem csak a baromfiólakba tört be a madárinfluenza, az új variánsok ugyanis inkább a vadon élő madarakat támadják meg.
Több tízezer állatot kellett már lelőni a madárinfluenza miatt, ami egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.
A ma már teljes védettséget élvező rovarevő pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
A kevésbé dokumentált fajok több mint fele van óriási bajban.
Alig ismerjük, pedig őshonos.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
