Gyilkos vírus pusztítja az állatokat: már az emberek sincsenek biztonságban tőle?

Gyilkos vírus pusztítja az állatokat: már az emberek sincsenek biztonságban tőle?

agrarszektor.hu
A madárinfluenzát okozó H5N1 vándormadarak testváladékaival érkezik, ha házi szárnyasokat fertőz, elővigyázatosságból a teljes állományt megsemmisítik. Nagy dózisban ugyanis embert is megbetegíthet, illetve megvan az esély, hogy emlősállatba jutva új, akár ránk közvetlenül is veszélyes változata jön létre. Peruban például tízezrével szedi áldozatait a vírus, és a madarak mellett fókák is tömegesen esnek áldozatul neki. Virológiai szempontból egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára a madárinfluenza, de a változó járványtani mintázata aggasztó.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A madárinfluenza óriási gazdasági károkat okoz, hiszen amint azonosítják a vírust, megtörténik az adott baromfitelep felszámolása, és akár több tízezer madár leölése. A Peruból érkező adatok megdöbbentőek: az elmúlt hetekben mintegy 55 ezer madárral, pelikánokkal, sirályokkal, pingvinekkel végzett a H5N1, sőt, 585, madárinfluenzában elpusztult fóka tetemét is megtalálták. Utóbbi azért tűnik aggasztónak, mert emlősállatokban gyakrabban megjelenve egyre nő az esély arra, hogy a madarakról egyre inkább az „szokik hozzá”, ami az embert is érintő új változatok létrejöttét segítheti. 

Az eddigi adatok alapján a hírekben szereplő H5N1 genetikája nem változott, járványtana viszont igen: minél több a fertőzés, annál közelebb kerülhetünk a törésponthoz, mint ahogy az a koronavírussal történt

- mondta a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa. A tudomány mintegy 25 éve kíséri kitüntetett figyelemmel a H5N1 madárinfluenzát, miután az 1997-es, úgynevezett hongkongi influenza rávilágított, embereket is megfertőzhet. A H5N1-ről tudjuk, hogy csak nagyon nagy dózisban jelent ránk veszélyt, tényleg extrém körülmények kellenek a madárról emberre történő átadáshoz. „Baj” abból lehet, amikor a H5N1 magas patogenitású változata egy emberi és madárinfluenzára is fogékony emlősbe, például sertésbe jut, és az állat egyidőben emberi influenzával is megfertőződik. A vírusok keverednek benne, és létrejöhet ránk nézve is fertőző változat, ezt a folyamatot nevezzük reasszortációnak vagy géncserének.

A sok emlősáldozat ellenére a H5N1 újat nem mutat, reasszortáció egyelőre nem történt, nagy valószínűséggel nem mutálódott specifikusan emlősökre. A járványtana azonban változik, és önmagában ez nem megnyugtató

- közölte a szakember. A perui tömeges pusztulás mögött a nagy számok törvényét látja a kutató. Vannak a madárinfluenza számára „sikeresebb” évek, ilyenkor egyes területeken nagyobb mértékben terjed és szedi az áldozatait. Ha sok a madártetem, több emlős fog belőlük fogyasztani, és számszerűen megnő körükben is a megbetegedések száma. A H5N1 járványtana változást mutat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vírus egyre gyakrabban és mind több helyen veti meg a lábát. Ezelőtt öt évvel még ökölszabályként jelenthettük ki, hogy a madárinfluenza „fészke” Ázsia, Európában a tavaszi madárvonulások alkalmával kell behurcolt esetektől tartanunk, mára azonban már Európa is víruselosztó központtá vált, kontinensünkön is növekszik a jelenléte, itt cserélődik a vírus a közvetlen közelünkben.

Tömegessége miatt nő az emlősre való fertőzés kockázata, így az ember érintettsége, illetve a tömeges emlősállat-fertőzések is a vírus nagyobb jelenlétének tudhatók be

- emeli ki Kemenesi Gábor. Összességében viszont bármilyen szörnyű is a perui pusztulással szembesülni - és nagyon helyes, hogy a hatóságok figyelmeztetik az embereket, ne közelítsék meg a tetemeket -, a H5N1 virológiai szempontból az eddigieknél nagyobb kockázatot számunkra egyelőre nem jelent, a változó járványtani mintázata ugyanakkor aggasztó.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Szandzsaj Baid

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 22. 15:32