Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sokan nem tudják, hogy mi a teendő, ha kirándulás közben egy látszólag bajba került, vadon élő állatba botlanak. A legtöbben ilyenkor óhatatlanul is megpróbálnak segíteni az állaton, amivel azonban gyakran csak még nagyobb bajt okozhatnak - olvasható az Infostart oldalán. Az ilyenkor szükséges lépésekről a Országos Magyar Vadászkamara szóvivője szolgált felvilágosítással. Mint mondta, az első kérdés, hogy vadászható vagy védett faj egyedéről van-e szó, mert ha utóbbi, akkor a természetvédelem, illetve esetleg a civil vadmentő, állatmentő/-védő szervezetek lehetnek illetékesek.
De ha vad, akkor mindenképpen a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezet
- tette hozzá Földvári Attila, aki szerint a legegyszerűbb, ha a környékbeli önkormányzatot, netán a rendőrséget hívja fel az ember, mert nekik rendszerint van elérhetőségük a helyi hivatásos vadászhoz, aki a helyszínen dönthet, hogy igényel-e bármiféle intézkedést a helyzet.
Földvári Attila rámutatott, hogy azért is lenne fontos a szakemberek segítségét kérni, mert előfordulhat, hogy a jó szándék ellenére is csak nagyobb bajt okoz az ember, annál is inkább, mert a legtöbb esetben ezeknek a vadállatoknak voltaképpen nincs is semmi bajuk. A leggyakoribb hiba, hogy elárvult, gyámoltalannak tűnő őzgidákat próbálnak megmenteni, ezek az állatok ugyanis a születésük utáni hétben nem képesek az anyjukat követni. Kicsik, gyengék, és ha a szülőállat táplálkozik, vagy veszélyt érez, a magas fűben, bokrok tövében megbújva úgy tesz, mintha ott sem lenne, akkor is, ha valaki a közelébe megy - magyarázta a vadászkamara munkatársa.
Ilyenkor, ha a legjobb szándéktól vezérelve is, de megérintjük, azzal megpecsételjük a sorsát, tudniillik az emberszag miatt már nem fogja gondozni az édesanyja, úgyhogy vagy éhen pusztul, vagy ragadozók fogják elfogyasztani
- tette hozzá Földvári Attila.
Különösen elővigyázatosnak kell lenni, ha aranysakál- vagy rókakölyökkel találkozunk, ezek az állatok ugyanis az emberre veszélyes betegségeket is terjeszthetnek - húzta alá a szóvivő, példaként említve a súlyos tünetekkel járó rókaférget, ami ráadásul nem igazán kezelhető, legfeljebb szinten tartható. Nem kell ugyan az aranysakálok és a rókák rossz hírét kelteni, de ami a természetbe való, az maradjon is ott - mondta Földvári Attila.
