Ölőcsapdák lehetnek a magyar erdőkben: erre mindenképp figyelj, ha kutyád van

Ölőcsapdák lehetnek a magyar erdőkben: erre mindenképp figyelj, ha kutyád van

agrarszektor.hu
A szelektív ölőcsapdák, amelyeket borzok, sakálok és rókák ellen alkalmaznak, azonnal vagy másodpercek alatt megölik az állatot. Bárki gond nélkül átsétálhat rajtuk, de ha a kutya meghúzza a csalit, akkor nagy a baj. A gyanútlan kiránduló erdőn, mezőn járva találkozhat kihelyezett ölőcsapdákkal, amelyekre piros keretes tábla figyelmeztet. De miért van szükség csapdázásra a 21. századi Magyarországon?

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A köztudatban a csapdázás idejétmúlt, kegyetlen vadászati módszerként él, a közösségi médiában időről időre felbukkannak a betiltását követelők, bár ezek általában összemossák a különböző legális és illegális eszközöket. De mi szükség van a ragadozók ilyen, „válogatás nélküli” gyérítésére? Milyen csapdákat alkalmaznak, és ezek jelentenek-e veszélyt az emberre vagy háziállataira? Földvári Attilát, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivőjét, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársát kérdezte a 24.hu.

A Földön ma már elvétve találunk olyan területet, ahol pusztán a természet törvényei uralkodnak, Magyarországon pedig pláne nincs ilyen. Hazánk területének mintegy fele mezőgazdasági terület, négy százaléka (öt Budapestnyi terület) beépített, és gyakorlatilag nincsenek nagyragadozóink. Ilyen körülmények között az ember veszi át a szabályozó szerepét, máskülönben az egész ökológiai rendszer hamar összeomlana. És itt jön a képbe a vadászati tevékenység azon szelete, amikor bizonyos, a megváltozott környezethez jobban alkalmazkodott fajok állományából az ember egyedeket vesz ki.

Általában vadászatnak nevezzük azt a tevékenységet, amikor a jogszabályok által meghatározott feltételek szerint ejtjük el vadászható fajok egyedeit, hogy szinten tartsuk vagy csökkentsük a faj állományát. Gyérítésről akkor beszélünk, amikor a vadászat célja egyértelműen az érezhető csökkentés

- mondta a lapnak Földvári Attila. Tehát ökológiai, természetkezelési szempontból a vadászat fő célja, hogy minden érintett számára elviselhető legyen a vad által okozott természeti, erdészeti, gazdasági és társadalmi károk, konfliktusok mértéke, a gyérítés viszont drasztikusabb beavatkozás.

A 2018-ban hazánkban is felbukkant, majd járvánnyá dagadt afrikai sertéspestis miatt például 2022-re a korábbi csaknem felére, körülbelül 60 ezer egyedre csökkentették a hazai vaddisznóállományt, és bizonyos régiókban hosszú távon hasonló tervek vannak a „túltartott”, sok kárt okozó szarvasokkal kapcsolatban is. Ugyanezen okból van szükség a ragadozók gyérítésére is, esetükben pedig nemcsak a kilövés, hanem a csalifalattal ellátott csapda is szigorúan szabályozott, de törvényes módszer - a magyar szabályozás összhangban van az unióssal, itt olvasható ennek a törvényi háttere a 37/B paragrafusban, itt pedig az uniós szabályozás. A tiltott eszközöket, módszereket pedig az 1979-ben megkötött Berni Egyezmény sorolja fel.

Kutyafélékre és borzra specializált ölőcsapda

Az ölőcsapdákkal kapcsolatban a legfontosabb, az unió által is megkövetelt kritérium, hogy szelektívek legyenek, és csupán a szükséges, minimális szenvedést okozzák az állatnak. Hazánkban messze a legelterjedtebb ilyen eszköz a hattyúnyaknak nevezett szelektív ölőcsapda: a két ívelt vas pánt nyak- vagy lapockatájékon csapódik az állatra olyan erővel, hogy csigolyatörést és/vagy fulladást okoz, a halál helyes használat esetén másodperceken belül beáll.

Minden más csapdázási eszköz használata - a közismert mancsra csapódó, fogas szerkezettől a hurokig -, ami szenvedést okoz az állatnak, szigorúan tilos

- emelte ki a szakember.

Magyarországon két kutyaféle, a róka és az aranysakál valamint a menyétfélék családjába tartozó borz az a három faj, amelyek ritkítása állandó feladat: olyan szinten elszaporodtak az egész országban, hogy már rendkívüli károkat képesek okozni, illetve az általuk terjesztett élősködők, betegségek miatt jelentős humán- és állategészségügyi kockázatot jelentenek. Ezen állatok életmódja, táplálkozása az a „specialitás”, amiért a hattyúnyak csapda szelektívnek mondható.

A kinyitott csapdába csalifalatot helyeznek, majd az egész szerkezetet néhány centi mélyen beássák a földbe. A borz és a kutyafélék az egyedüli hazai ragadozók, amelyek a hús szagát megérezve elkezdenek érte ásni és eljutnak a csapdához: a zárszerkezet akkor old ki, ha a csalit felfelé húzzák. Magyarán a csapda nyomásra nem aktiválódik, ember, állat úgy átgyalogol rajta, hogy észre sem veszi a föld alatt. A kutya azonban vad rokonaihoz hasonlóan cselekszik, ezért veszélyes rá nézve ez a szerkezet. Mint ahogy a farkasra is, ám a szakember kiemeli: a farkasok által lakott vagy látogatott észak-magyarországi régiókban tilos a szelektív ölőcsapdák alkalmazása.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 20. 13:28