Riasztó jóslat érkezett: durva, ami a magyar erdőkre várhat a jövőben

Riasztó jóslat érkezett: durva, ami a magyar erdőkre várhat a jövőben

agrarszektor.hu
A tavalyi aszály következtében rengeteg, több száz éves budapesti fára vethetünk már keresztet. A szakember szerint a klímaváltozásnak leginkább kitett hazai fafajok közé tartozik a fenyő és a bükk is. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. és Erdészeti Tudományos Intézet pedig már több forgatókönyveket készített.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Rittling István, a Pilisi Parkerdő budapesti erdészetének erdészetvezetője szerint abszolút érezni lehet a klímaváltozás hatásait. A természetnek hatalmas tűrőképessége van, ennek köszönhetően egy bizonyos sebességgel tud alkalmazkodni a változásokhoz - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a most megélt klímaváltozás azonban olyan gyors, amelyet a természet már nem tud lekövetni. Rittling István beszélt arról is, hogy ezek a fák természetes körülmények között száz években mérhető időt képesek leélni, a legöregebb budapesti erdeinkben 500-700 éves fák is vannak - írta meg a Világgazdaság. A szakember rámutatott, hogy azok az öreg fák, amelyek átvészelték az elmúlt 100-200 évet, a tavalyi aszályt sajnos már nem voltak képesek túlélni. Mint mondta, jó példa erre a bükk, amely az az egyik leginkább fenyegetett hazai fafaj, ráadásul amúgy is csak az északi oldalak mélyebb völgyeiben, adott mikroklimatikus kitettségek között találta meg a maga élőhelyét, és éppen ezért nagyon jól mutatja ezt a változást. Hasonló példa, hogy a kopárokon - amelyeket közel egy évszázada fenyőkkel fásítottak, és amelyek az aszályoknak nagyon kitett termőhelyek - szintén hatalmas pusztítást végzett az aszály.

Készültek forgatókönyvek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra  

A Pilis Parkerdő és az Erdészeti Tudományos Intézet több forgatókönyvet is készített azokról a változásokról, amelyekre az erdészetnek fel kell készülnie, hogy alkalmazkodhasson hozzájuk. Az erdészet fásításkor már az új feltételeket elviselő fafajokat szeretné telepíteni, illetve tudni, hogy a természetes változások, folyamatok során mely fafajokat kell megsegítenie azért, mert azok a következő 50-100 évben ezek esélyesebbek a túlélésre, a fennmaradásra. Ilyen fafajokra azonban nem lehet általános példát mondani, mert a klimatikus viszonyok kis területeken belül is nagyon eltérnek egymástól, már néhány száz méteren belül is hatalmasak lehetnek a különbségek. 

Például nem messze, a Budakeszi Vadasparkban bükköt is lehet találni, de alig 200 méterre tőle, a másik oldalon már molyhos tölgyek vannak. A kitettség nagyon nem mindegy már akkor sem, ha egy hegy északi, vagy a déli oldalát nézi az ember, vagyis a szakértőknek már ilyen kis távolságokon belül kell megoldást nyújtaniuk

- közölte az erdészetvezető.

Nincs univerzálisan elfogadott fogadott fafaj

Rittling István elutasította azt a feltevést, hogy előnyös oldala is lenne a változásnak azon keresztül, hogy olyan fafajok is elterjednek, amelyeket szívesen látnak az emberek. A szakember úgy fogalmazott, hogy nem túl optimista a kérdésben, különösen azért nem, mert a változás a gyengébb termőhelyeken, vagy a pesti oldalon olyan mértékű, illetve lesz hamarosan, hogy már a zárt erdők fenntartásának a lehetősége is kérdőjelessé válhat. Ez pedig Rittling István szerint hatalmas kihívás. A budai hegyekben sokkal jobbak a klimatikus és a talajviszonyok is, ott van még hova visszavonulni, van miből engedni. Ám akár a déli, sziklabúvásos oldalon, akár a pesti, alföldi jellegű erdős-sztyeppes területeken már nagyon kevés az a tartalék, amivel még gazdálkodni lehet.

Extra kihívásokkal jár a klímaváltozás

A klímaváltozásra való reagálás extra munkát, extra kihívást jelent, emiatt azonban extra forrásokra is szükség van hozzá. Ezt még az is nehezíti, hogy fővárosi erdőkről van szó: ezeknél nem lehet azt mondani, hogy egy adott erdő eddig bírta, elérte a vágásérettség korát, jön a tarvágás, a helyére pedig egy talajelőkészítés után egy szárazságtűrő, újabb fafajt telepít az ember. Az itt élő emberek ugyanis folyamatosan igénylik a meglévő ökoszisztéma-szolgáltatást. Márpedig iszonyatosan nagy az eltolódás a helyi erdők nagysága és a lakosság lélekszáma között. 

Egy fővárosi emberre 33 négyzetméter erdő jut, ami egy nappali mérete. Rittling István szerint ettől a nagyon pici területtől várja az itt élő, majdnem kétmillió ember, hogy oda nap mint nap ki tudjon menni, ott ki tudjon kapcsolódni, friss levegője legyen, az ablakon kinézve lássa a csodálatos, zöld környezetet. Vagyis a szakembereknek úgy kell átalakítania az erdőterületet, hogy közben folyamatos maradjon az erdőborítás.

Korábban eredményesen sikerült elűzni néhány állatfajt

Rittling István szerint az aranysakál újbóli megjelenése pozitív fejlemény, ami annak köszönhető, hogy a területen a Pilisi Parkerő olyan gazdálkodást vezetett be, ami növelte az erdő természetességét. A sakál újra megtalálta itt azokat az életfeltételeket, amelyekben jól érzi magát. Az állatállomány diverzebbé válásával karbantarthatóvá vált az a vadállomány, amelyet eddig csak vadászattal lehetett karbantartani. Ha ugyanis a növényevő állatok túlszaporodnak, megeszik a körülöttük lévő erdőket. A vadgazdálkodás feladata éppen ennek a szabályozása, amibe most besegít az aranysakál. Korábban az emberi tevékenység már eltávolította az aranysakált a medvét, a farkast a térségből. Vaddisznó viszont volt és van is bőven, de ezek számát az afrikai sertéspestis egyensúlyban tartja.

Nekünk, mint természeti környezetet kezelő szervezetnek rendkívül fontos, hogy megfelelő számú vad legyen az erdőben. És nem lehet túl sok, mert ha az ember gátolja vagy irányítja a természetes folyamatokat, akkor ugyanúgy hat a környezetre, de nem pozitívan

- tette végül hozzá Rittling István.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 20. 13:28