Az EU átlaga 39 százalék, amihez képest Magyarország jelentősen elmarad a maga 22 százalékos értékével.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
Az utóbbi évek extrém időjárása jelentős hatást gyakorolt Európa erdeire, az egészségi állapotuk már most súlyos.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
184 millió új fát ültettek el Magyarországon az elmúlt években különféle programok keretén belül.
Újrónafőn indult el a Településfásítási Program következő, tavaszi ültetési időszaka.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
2027-ig mintegy 50 ezer hektárral nőhetnek Magyarországon az erdővel borított területek.
Az ÖK kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepét.
Tízezer fát ültetnek el tavasszal országszerte.
Egyre nagyobb az erdők szerepe a magyar agráriumban.
Egy nagyobb országnyi természetes erdő regenerálódott.
Vannak területek, ahol a fásítás épp az elsivatagosodást gyorsítja fel.
Az erdősültség tekintetében csehebbül állunk, mint Görögország.
Az agrártárca a magángazdálkodókra és az állami erdészetekre is számít.
Sokat romlott az erdők egészségi állapota
Megnövelték a támogatásokat.
Messze még a 27 százalékos erdősültség
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.