Veszélyes ragadozó jelent meg az országban: aggódnak a magyar gazdák

agrarszektor.hu
Bár örömmel tölthet el minket, hogy Európa nagyragadozói visszatérnek, ugyanakkor nem egy problémát is szül: mivel nagy, agilis és erős állatokról van szó, így igen markáns hatást gyakorolnak a környezetükre is. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a vadvilág-ember konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre - egy most zárult uniós projekt elsődleges célja pont az, hogy a különböző érdekcsoportok közti párbeszédet elmozdítsa, és gyakorlati megoldásokat keressen.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

A fokozódó emberi tevékenységgel járó természetpusztítás és a kíméletlen irtóhajárat miatt a XX. század végére Európa nyugati felében rendkívüli módon megritkult a nagyragadozók állománya, egyes országokból - többek között hazánkból - gyakorlatilag el is tűntek. Esetünkben ez négy fajt jelent, a barna medvét, a szürke farkast, az eurázsiai hiúzt és a rozsomákot. Utóbbi az északi területeken honos nagy termetű, vérmes menyétféle. Nem szükséges hosszasan magyarázni, milyen fontos bármilyen élőhelyen a csúcsragadozók jelenléte, inkább fordítsuk meg: az egészséges, összetett ökoszisztéma jele, ha adott területen megélnek a nagyragadozók - írja a 24.hu.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vegyesek az érzelmek velük kapcsolatban 

Ami talán a leglényegesebb, hogy természetvédelmi szempontból rendkívül hasznos és örvendetes a visszatérésük. Viszont ott van a másik oldal is, mely mellett szintén nem lehet szó nélkül elmenni: leginkább az állattenyésztők és a vadgazdálkodók részéről van aggodalom, persze nem véletlenül. A régi-új helyzethez alkalmazkodni kell, hiszen hasznos és fokozottan védett állatokról van szó, korlátlan irtásuk ma már nem engedélyezett. A konfliktusmentesebb együttélés lehetőségét pedig meg kell teremteni, amihez elsősorban az érdekek és lehetőségek összehangolása szükséges - és ez az, ami nehéz. 

Alapvetésként megfogalmazódott, hogy a vadvilág-ember konfliktusok valójában ember és ember között jönnek létre, és ezzel a kijelentéssel talán nehéz is lenne vitatkozni. Dr. Patkó László vadbiológus, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője, aki a projekt hazai koordinálásáért felel elmondta, hogy a farkast például senki sem szeretné kiirtani, a természet része, a gazdák azonban jogosan várják el segítséget, kármegelőzési eszközöket, netán kártérítést az állam által fokozottan védett farkas esetleges kártétele elleni védekezéshez. Nagy hangsúlyt fektettek a különböző régiókban élő emberek tapasztalatcseréjére, és gyakorlati megoldásokra is. Vannak olyan érdeklődő gazdák, akik villanypásztort kapnak a területen illetékes nemzeti park igazgatóságtól, vagy képzett őrkutyákhoz juthatnak a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Programnak köszönhetően, de a kármegelőzés részét képezheti védett éjszakai szálláshelyek kialakítása is.

EZ IS ÉRDEKELHET

A természetvédelem és a vadgazdálkodás is újabb lépést tett egymás irányába egy közös uniós pályázattal, ahol szlovák, román, cseh és magyar vadászati és természetvédelmi szakemberek folytatják az együttműködést kis, határmenti régiókban. Legfőbb céljuk a nagyragadozók monitorozása, állományfelmérése, hiteles adatbázisok létrehozása, a munka - eredményes pályázás esetén - 2022 végén folytatódni fog  

- írja a lap. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?