Bárki rábukkanhat a magyar erdők aranyára: kilója százezreket is érhet

Bárki rábukkanhat a magyar erdők aranyára: kilója százezreket is érhet

A szarvasgomba Európa egyik legegzotikusabb étke: a gasztronómia egyik csúcsa, amelynek kilója több százezer forintot is érhet, és amely kereséséhez nemcsak különlegesen képzett állati segítőtársra van szükség, de embernek és állatnak egyaránt megfelelő szakvizsgákkal kell rendelkeznie a gombászáshoz. És vannak egyéb feltételek is, amelyeknek meg kell felelni, árulta el az Agrárszektornak Farkas Szilvia, aki már évek óta foglalkozik szarvasgombászással és speciális gombakereső kutyák kiképzésével. A szakember beszélt arról is, milyen hagyományai vannak Magyarországon a szarvasgombászásnak, hogy mennyire gazdag hazánk ebből a kincsből, és hogy milyen kilátásai vannak az ágazatnak 2022-ben.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Farkas Szilvia szarvasgombász és szarvasgombász-kutya kiképző. Ahogy a szakember az Agrárszektornak elárulta, már 8 éve foglalkozik szarvasgombászással, a kutyakiképzés mint tevékenység pedig úgy jött, hogy amikor a kutyakiképzés témakörébe került, nem talált megfelelő kiképzőt. Ezért elkezdte a saját kutyáit képezni, amiből aztán kikristályosodott egy módszer. Ezzel már sok más kutyát is kiképzett. Farkas Szilvia elmondta, hogy négy éve, amikor a kollégái kutyáival is sikereket ért el, akkor döntött úgy, hogy meghirdeti másoknak is a tréningeket.

A szakember a beszélgetés során kitért arra is, hogy vannak olyan kutyafajták, amelyek kifejezetten alkalmasak a szarvasgomba-keresésre. Farkas Szilvia szerint erre a feladatra a legmegfelelőbbek a vadászkutyák és a kisvadas (madárvadász) vadászkutyák - mivel velük a legkönnyebb dolgozni -, valamint ezek keverékei. A terrierekből és a kotorékebekből például kimondottan jó szarvasgombász-kutya lehet. A kiképző kiemelte, hogy bármelyik kutyával el lehet kezdeni dolgozni, de az adott fajtán belül a kutya személyiségétől függ, mennyire lesz affinitása hozzá, illetve a gazdán is múlik, hogy mennyire tudja rávenni a kutyát a gombakeresésre.

Arra a kérdésre, hogy miben különbözik a kutyás szarvasgombászás a sertéssel történő kereséstől, és melyik módszer lehet hatékonyabb, Farkas Szilvia bevallotta, hogy hazánkba nincs hagyománya a sertések ilyetén felhasználásának, így erről nem tud semmit se mondani. Magyarországon mindig is kutyákkal keresték a szarvasgombát. Az utóbbi időben pedig megnőtt az érdeklődés a tevékenység iránt, noha a szarvasgombászok köre nem nagyon változott. Strukturált közelről beszélünk, sokan abbahagyják, mások becsatlakoznak - emelte ki a szakember.

Sokan hobbitevékenységként szeretnék végezni, de ez nem így van. A jogszabályok is rögzítik, hogy Magyarországon csak a megfelelő szakvizsgával rendelkező személy és kutya kereshet szarvasgombát. Farkas Szilvia hangsúlyozta, hogy a gyűjtésre mindemellett engedélyt is kell kérni az erdészetektől, mivel főszabály szerint a föld alatt található javak az állam tulajdonát képzik.

Aki ezt mind megcsinálja, beszerzi a szükséges engedélyeket és leteszi a megfelelő vizsgákat, annak lesz egy plusz szakmája. A jogszabály mindenkire egységesen vonatkozik, Magyarországon nincsenek amatőr vagy profi szarvasgombászok

- magyarázta Farkas Szilvia.

A szakember szerint a most már lassan két éve tartó koronavírus-járvány a képzési programokat nem befolyásolta. Mivel a tréningek egyénileg és a szabadban történnek, szükség szerint könnyedén megoldható a távolságtartás. Ennek ellenére voltak olyanok, akik így sem akarták elkezdeni, vagy éppen folytatni a tréninget - ismerte el Farkas Szilvia. Ami a szarvasgombászást illeti, abban annyi változás történt, hogy azokat az éttermeket - amelyek egyben a legnagyobb felvásárlók is -, amelyek nem tudtak nyitva tartani a járvány alatt, azokat elvesztették. A szarvasgombász beszélt arról is, hogy ez nagyon sokakat rosszul érintett, bár az ő vállalkozását szerencsére nem befolyásolta semmiben. Farkas Szilvia hozzátette, hogy akik csak gombaszedők, azok jobban megérezték a koronavírus ezen negatív hatását.

A szakember az Agrárszektor érdeklődésére kifejtette, hogy a hazai szarvasgombapiac szépen növekszik, de még van hova fejlődni, mert a kereslet még nem fedi le a teljes hazai termelést. Magyarország ugyanis nagyon jól áll ezen a téren: a kisebb értékű, nyári szarvasgombából több tonna is megterem hazánkban. Ennek kilója pedig jelenleg 120-250 ezer forintot ér - emelte ki a szarvasgombász, hozzátéve, hogy erre azonban még nincs olyan élénk kereslet, mint tőlünk nyugatabbra. Farkas Szilvia azt is elmondta, hogy egyre több olyan szarvasgombász van, aki nemcsak éttermeknek értékesít, hanem a piacokon is. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy az emberek látják, hogy mi is az a szarvasgomba, és ha kedvet kapnak hozzá, akkor megfizethető áron hozzá is juthatnak.

A hazai fogyasztókat meg kell ismertetni a szarvasgombával. Jól ellátott ország vagyunk, csak mivel nincs még benne annyira a köztudatban, sokan nem tudnak róla. A francia és az olasz szarvasgomba egyelőre még ismertebb. De nagyon fontos lenne az is, hogy itthon tartsuk a hazai termést. Most nagyon sok megy külföldre, ahol feldolgozzák, és sokkal drágábban kerül haza

- jelentette ki Farkas Szilvia, aki maga is 5 éve árusít piacokon, és visszatérő vevői is vannak.

Arra a kérdésre, hogy mi várható az idei évtől, a szakember kifejtette, hogy a kutyakiképzést illetően nagyon bizakodó. Ahogy fogalmazott, a magyar kutyás társadalom szépen fejlődik, az emberek szeretnének minél többet foglalkozni a kutyájukkal, és mivel egyre inkább családtagként kezelik az állatokat, ezért olyan tevékenységet keresnek, amit együtt is tudnak végezni. A szarvasgomba-ágazat jövőjét illetően Farkas Szilvia óvatosabban nyilatkozott, mint mondta, ennek a felhasználása és kereskedelme elsősorban nem csak a szarvasgombászokon múlik. Ők jellemzően nem közgazdászok, nem kereskedők, nem értenek annyira az eladáshoz. Ehhez szükség lenne egy magasabb szintű marketingre. A szakember szerint az mindenképp örömteli fejlemény, hogy már elindult egy együttműködés az Agrárminisztérium és a szarvasgombászok között, méghozzá annak kapcsán, hogy a hazai szarvasgombát itthon tartsák, itthon dolgozzák fel és értékesítsék. Ehhez Farkas Szilvia szerint kell a magasabb szintű segítség, mert a szarvasgombászok nem tudnak ilyen szinten lobbizni magukért. A szakember megismételte: kiemelten fontos, hogy a szarvasgomba belekerüljön a magyar gasztronómiába és a köztudatba is. Az Agrárszektor szarvasgombával kapcsolatos kisokosa itt található:

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?