Megnyílt az egyik legjelentősebb nemzetközi, szakmai kiállítás Szingapúrban, a Food and Hotel Asia.
Zilahy Ágnes 133 éves receptjét elevenítettek fel, amikor elkészítették a tepertős vakarcsot.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
A Michelin-csillagos éttermek degusztációs menüi 40-90 ezer forintba kerülnek - fejenként.
Szombaton hivatalosan is megkezdődött a fagylaltszezon a Balatonnál.
A technológia beépített lehetőségei is bemutatkoznak a konyhákat bemutató szakkiállításon.
Ma már inkább érdekességnek számít a hajdinás hurka, amelynek készítése még a rizs elterjedése előtti időkből ered.
Akár 10 millió forintot is elkérhetnek egy kilogramm sáfrányért, így nagy biznisz lehet a termelése.
A sárgarépa és a petrezselyemgyökér is keresett termék Magyarországon a piacokon.
Családokat és generációkat kötnek össze a karácsonyi vacsora gasztronómiai hagyományai.
2025. január 16-18. között jön a 'TMG REAG', VIII. Talajélet Konferencia és Szakkiállítás Jakabszálláson.
A hagyomány szerint egy évig éhezik az, aki Márton napján nem eszik libát és nem iszik újbort.
Libaételekkel, magyar borokkal és koncertekkel készül Szent Márton napjára a Skanzen.
A nyári strandszezon után sokan másfajta kikapcsolódást keresnek, és Magyarország borvidékei kiváló őszi programlehetőségeket is kínálnak.
A döntés különösen érzékenyen érinti a magyar fogyasztókat, hiszen a háztartási keksz alapvető összetevője számos népszerű édességnek.
2027-től lenne tilos az ebek fogyasztása, de addig még rengeteg a tennivaló.
Halfesztivált rendeznek Siófokon – halételek, főzőverseny és szórakoztató programok is várják az érdeklődőket.
2024-ben Olaszország lett a veszprémi Balaton Wine & Gourmet fesztivál díszvendége.
A legtöbb séf sosem tudja meg, kik adják a csillagokat, de világszerte versengenek az elismerésekért.
Az európai turizmus hatása az élelmiszerpiacra: a helyi termelők és a nagy beszállítók is ilyenkor pörögnek fel.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.