A Jászság kiemelkedő jelentőségű szarvasgomba élőhely, ahonnan egy évtizeddel ezelőtt az ország termelésének kilencven százaléka származott. A térség azonban ma már számos problémával néz szembe, amelyek közül az illegális gyűjtés különösen súlyos gondot jelent.

Az illegális tevékenység elsősorban a Jászság déli részén jellemző, ahol a munkalehetőségek korlátozottabbak, szemben az északi területekkel, ahol több multinacionális vállalat is megtelepedett. Bár a gyűjtést a vidékfejlesztési miniszter 24/2012. rendelete szabályozza, a természetvédelmi bírság nem bizonyul elég hatékony visszatartó erőnek,

hiszen míg a hivatalos kereskedelemben a szarvasgomba kilója akár 100 ezer forintba is kerülhet, addig az illegális gyűjtők 30-35 ezer forintért is értékesítik.

Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke a Pénzcentrumnak elmondta, hogy három fő tényező akadályozza a hazai szarvasgomba termelést. "Az elmúlt években a klímaváltozás, a fokozódó szárazság, az egyenetlen csapadékelosztás károsan hat a gomba természetes termőterületére" - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy az egykor évi 30 tonnás termelés jelentősen visszaesett, akárcsak az export.

Az ültetvényeken valamivel kedvezőbb a helyzet, ahol öntözéssel enyhíthetők a problémák.

A szövetségnek 360 engedélyezett gyűjtő tagja van, ám a második nagy probléma, az illegális gyűjtés során a hozzá nem értők gyakran tönkreteszik az élőhelyeket. A harmadik nehézség pedig a túlgyűjtés, amely már a jogos tulajdonosokat, gyűjtőket is érinti. "Az nem lehet, hogy még éjszaka is dolgozzanak a kutyák, mert akkor előbb utóbb kimerítik az élőhelyeket, sajnos, erre látni szomorú példákat Magyarországon" - húzta alá Bratek Zoltán.

A szarvasgomba gyűjtésének módszerei is változtak az idők során. Régebben sertésekkel keresték a gombát, ma már főként kutyákkal, elsősorban golden retrieverekkel és simaszőrű magyar vizslákkal. A kutyák előnye, hogy nem táplálékként tekintenek a gombára, hanem csak játéklehetőségként.

A szarvasgomba termesztés jövedelmezősége továbbra is kiemelkedő. Egy hektárnyi ültetvény szezonban akár 50 kilogramm termést is hozhat, öntözéssel ennek dupláját. Ez 50 kilogramm esetén is 5 millió forintos bevételt jelenthet, amelyből a költségek levonása után is jelentős haszon marad.

A magas jövedelmezőség miatt azonban egyre több biztonsági intézkedésre van szükség: erős kerítések, sőt, biztonsági őrök alkalmazása is jellemző.

Magyarországon hat különféle szarvasgomba fajta található, ezek közül a két legjelentősebb a nyári szarvasgomba (kilogrammonként 100 000 forint) és a fekete szarvasgomba (közel 150 000 forint/kg). Rossz termés esetén az árak jelentősen emelkedhetnek, négy évvel ezelőtt például a nyári szarvasgomba kilójáért 300 000 forintot is elkértek.

Különlegesség a kizárólag Magyarországon található homoki szarvasgomba, amely egyedülálló módon édes ízű. A nyári szarvasgomba illata főtt kukoricára emlékeztet, íze a finom dióhoz hasonlít, és május végétől augusztus végéig terem, míg a többi fajta november végéig gyűjthető. 2014-ben Jászivány határában találták meg az ország eddigi legnagyobb, 1,28 kg-os szarvasgombáját.

A jászsági tölgyesek kiváló adottságokkal rendelkeznek a szarvasgomba termesztéséhez. A Zagyva és a Tarna által feltöltött medencében a talajvíz viszonylag közel van a felszínhez, amit sokan a világ legjobb termőhelyének tartanak. A területen a NEFAG (Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) igyekszik fenntartani a rendet és a szakszerű gyűjtést.

A hivatalos adatok szerint a nyári szarvasgombatermés évente átlagosan 14-16 tonna, bár az illegálisan forgalomba került mennyiség csak becsülhető.

Bár a Jászság a legnagyobb termőterület, jelentős élőhelyek találhatók a Bükkben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben is. Magyarország továbbra is az első vonalban van az export tekintetében, évente jelentős mennyiségű szarvasgomba kerül Nyugat-Európába, elsősorban Olaszországba.