Ezzel az ültetvénnyel nagy pénzt lehet keresni itthon: bárki belevághat

Ezzel az ültetvénnyel nagy pénzt lehet keresni itthon: bárki belevághat

Nagy Z. Róbert
A szarvasgomba igen drága termék, nem véletlenül. A termőteste a föld alatt fejlődik, ezért korábban sertésekkel, ma kutyákkal kerestetik a megfelelő időpontban, a megfelelő fák körül, hiszen ez a gomba szimbionta, kölcsönösen előnyös kapcsolatban van egyes fafajokkal.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A szarvasgomba termeszthető is

A szarvasgomba termesztés az agrárerdészet egy speciális ága, hiszen a szarvasgombák mikorrhiza (gyökékapcsolt) gombaként szoros kapcsolatban állnak azokkal a növényekkel, melyek közelében élnek. Az ektomikorrhizák a gyökereken mikorrhiza köpenyt alkotnak. Ezek a növényi sejtbe nem hatolnak be, csak a sejtek közötti járatokba. A gombák gyorsan reagálnak az ökológiai változásokra, például a talaj kiszáradása esetén intenzíven fejlődnek így mindent átsző a gomba, hogy a maradék kis nedvességet is kivonja a talajból. Az általuk kiválasztott savakkal tápanyagokat képesek mobilizálni, melyeket vízben oldva a gomba hatékonyan felvesz és ezt átadja a növény-partnernek. A növénytől pedig hormonokat, cukrokat, fehérjéket kap cserébe.

A föld alatt „terem”

A szarvasgomba egy igen rendhagyó élőlény. Gomba, tehát se nem állat, se nem növény, ennek ellenére a szálakat igen jól „mozgatja”. A szarvasgomba termesztése az ezzel beoltott, mikorrhizált facsemetékből telepített erdőszerű ültetvényekben történik, ahol a gomba mellett idővel faanyag is keletkezik, valamint, ha például mogyoró gyökeret mikorrhizálnak, akkor az az ültetvény még mogyorót is terem majd. Az élőlények együttműködésének itt még nincs vége, hiszen a föld alatt, vagy épp csak a föld színén alig észrevehetően megjelenő gomba termőtestek felkutatásához képzett kutya is kell, hiszen az eb képes kiválasztani az érett, gasztronómiai felhasználásra már alkalmas termőtesteket. A szarvasgomba gyűjtése nem egyszerű feladat, egyrészt mert nem, vagy alig észrevehető az értékes gomba, másik nehézség pedig, hogy csak az érett példányokat érdemes gyűjteni, azoknak van gasztronómiai értéke. Régebben sertésekkel kerestették a szarvasgombákat, de a kutyák erre alkalmasabbak. Ennek oka, hogy a sertés táplálékot lát benne, a kutyának pedig egy játék a gyűjtése, tehát nem akarja megenni.

A termesztéshez a gombával oltják be a facsemeték gyökerét

A szarvasgomba termesztésnek azért lett létjogosultsága, mert a természetes élőhelyek beszűkültek, a gyűjtők számának növekedése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedett a vadon termő állományokra. A túlgyűjtés negatívan befolyásolta a termőhelyeket. A kései fagyok, a nyári aszály, a klímaváltozás miatt mostanra körülbelül a negyedére esett vissza a hazai mennyisége a természetes élőhelyeken. Ültetvényben részben függetlenedni lehet a természeti szélsőségektől - például öntözéssel. A nyári szarvasgomba termesztésnek jól kidolgozott technológiája van. Ez a középkötött vályog talajokat kedveli, fontos a jó és kiegyensúlyozott vízgazdálkodás. Szereti a 7 pH körüli meszes talajokat. Szakemberek szerint egy hektárnyi az a minimum területméret, amivel megéri üzemi méretben foglalkozni, ezen egy szezonban 40-50 kg szarvasgomba terem, de ha öntözött a terület, akkor ennek akár a duplája is előfordulhat. A terület előkészítése lehet gyepfeltörés, mélyszántás, tárcsázás, felszínművelés, vagy szárzúzás kaszálás. A mikorrhizált facsemeték közelében meg kell lazítani a talajt. Lehet sorban, vagy csak a csemeték közvetlen környezetét ápolni a területet, ám ha nagy talajfelületet szabadon hagyunk, akkor a párolgás jelentős lesz.

A mikorrhizált csemetéket úgy állítják elő, hogy a tölgy, hárs, mogyoró csemetékre ráoltják a micéliumot, majd fóliasátorban nevelik, végül minősítik. Ezek többéves konténeres csemeték. A minősítéskor lényeges a mikorrhizáltsági fok vizsgálata, ehhez kimossák a gyökeret és mikroszkóp alatt vizsgálják. Az ültetvényt ajánlott vegyesen létrehozni: kocsányos tölgyből, vörös-, és csertölgyből, gyertyánból, mogyoróból és hársakból. Minél fajgazdagabb, változatosabb gazdanövény szempontól az ültetvény, annál egészségesebben tartható. Hektáronként 1500-1700 darab fa elültetése szükséges, és azokat még évekig gondozni kell ahhoz, hogy gombát termő ültetvény váljon belőle.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?