Riasztó elemzés készült a Föld állapotáról: sürgős lépésekre van szükség

agrarszektor.hu
Az IPCC közzétette a legújabb jelentését: nem túl rózsás a helyzet, de még van esélyünk arra, hogy lakható maradjon a bolygó számunkra is. Ehhez azonban a szén-dioxid kibocsátását teljesen meg kell szüntetnünk, és meg kell tanulnunk alkalmazkodni azon változásokhoz, amelyek már visszafordíthatatlanok.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Nyilvánosságra hozta az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) hatodik értékelő jelentését - utoljára 2014-ben készült ilyen részletes, összefoglaló riport a klímaváltozás helyzetéről. A jelentés három részből áll, most az első jelent meg, ami a természettudományos alapokat veszi sorra, és megvizsgálja a klímaváltozást kiváltó okokat, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli várható történéseket is. A következő a klímaváltozás lassításával és enyhítésével foglalkozik,
a harmadik pedig a klímaváltozás hatásával, az alkalmazkodási lehetőségekkel és az emberiség érzékenységével ezekre a változásokra - írja a 24.hu.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az új jelentés aggasztó képet fest a jövőről, és egyértelműen kijelenti: már nincs kérdés, hogy a klímaváltozás majdnem teljes mértékéért az ember felelős, és hogy az emberi tevékenység radikálisan megváltoztatja a bolygó klímarendszerét - ráadásul úgy, hogy már most zárt hurokba került néhány olyan folyamat, ami jelentősen megváltoztatja az életünket is. Az elmúlt legalább kétezer évben nem volt ilyen mértékű felmelegedés, mint most. Valerie Masson-Delmotte, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke elmondta, hogy az általunk okozott változások jó része lassú, és leállítani már nem lehet: ilyen például az óceán hőmérsékletének növekedése, a grönlandi jégtakaró visszahúzódása és a tengerszint emelkedése. Utóbbi a legmagasabb kibocsátási modellekben például 2100-ra már a 2 métert is elérheti, 2150-ben pedig az 5 méterig is eljuthat.

Ami még több aggodalomra adhat okot az az, hogy ezeket leállítani már nem lehet, de lassítani még igen. Ehhez azonban nagyon gyors és tartós változások kellenének a kibocsátáscsökkentésben. Más problémákat ugyanilyen változtatásokkal meg lehet állítani: ilyen például a gleccserek visszahúzódása. Már most is tapasztalhatjuk a saját bőrünkön a szélsőséges időjárási körülményeket, az viszont már most biztos, hogy a jövőben sokkal több és súlyosabb extrém eseménnyel kell szembenéznünk, és sajnos nem zárható ki a jégtakarók összeomlása, valamint az óceánok áramlásainak változása sem.

EZ IS ÉRDEKELHET

Visszafordíthatatlanok a károk

Annyira megváltoztattuk már a klímát, hogy nincs olyan opció, amikor az iparosodás előtti állapothoz képest 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartani a felmelegedést, ez már minden lehetséges eshetőségben megtörténik majd. A legjobb lehetőség, hogy a 2030-as évekre elérjük a 1,5 Celsius-fokos emelkedést, ezután felmegyünk 1,6 Celsius-fokig, de utána az évszázad végére stabilizálódunk 1,4 foknál. A legoptimistább szcenáriók tudják 1,5 fok körül tartani a melegedést az évszázad végére. A pesszimista számításoknál azonban már a következő években is elérhetjük ezt a bűvös számot.

Ehhez viszont nemcsak a széndioxid-kibocsátás csökkentésére kell koncentrálnunk, más, üvegházhatású gáz is komoly problémát jelent: ilyen például a metán, amire az IPCC külön felhívja a figyelmet, ami nem is csoda - a szén-dioxidnál harmincszor jobban melegíti a légkört. Ha nem változtatunk drasztikusan a kibocsátásokon, a természetes ökoszisztéma összeomolhat. Ahhoz, hogy a klímaváltozást lelassítsuk, a kormányoknak nettó nulla kibocsátásra kell törekedniük - ez azt jelenti, hogy nagyjából teljesen le kell szoknunk a fosszilis üzemanyagokról. Ezt nem lehet csak szénkivonó technológiákkal megtenni, bár ezek is sokat segítenek, az emissziócsökkentés nélkül nem fog menni. Ahhoz pedig, hogy bármilyen szinten stabilizálni akarjuk a felmelegedést, nettó nulla kibocsátást kell elérnünk. 2019-ben annyi szén-dioxid volt a légkörben, mint amennyi az elmúlt kétmillió évben egyszer sem. Komoly probléma még a metán és a dinitrogén-oxid, ezeknek koncentrációja legalább az elmúlt 800 ezer évben nem volt ilyen magas. A felmelegedés mértéke egyre gyorsul, az elmúlt kétezer évben nem volt ilyen gyors, mint amit az 1970-es évektől mérni tudunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csak úgy dőlnek a negatív rekordok

Sajnos nem csak a levegőbe engedett szén-dioxid rekordját döntöttük meg: a tengerszint gyorsabban emelkedik, mint az elmúlt legalább 3 ezer évben, az arktiszi jégmennyiség az elmúlt ezer év legalacsonyabb szintjén áll, és legalább 2 ezer éve nem volt ilyen mértékű gleccser-visszahúzódás, mint most. Az egyre gyakoribb és durvább hőhullámokért is az emberi hatások tehetők felelőssé, az 1970-es évektől pedig olyan szintű óceáni melegedést és savasodást láthatunk, amelyet a korábbi néhány ezer években egyáltalán nem. Már most is komoly hőhullámok sújtják a bolygó nagy részét: Észak -Amerikát, Európát, Ausztráliát, Latin-Amerika nagy részét, Dél-Afrika nyugati és keleti részét, Szibériát, Oroszországot és Ázsiát. Az 1980-as évek óta a tengeri hőhullámok is gyakoribbak, nagyjából kétszer olyan gyakran történnek, és ezek jó részéért az emberi tevékenység tehető felelőssé. A gleccserek az 1990-es évektől kezdtek el drámaian visszahúzódni, az 1950-es évektől pedig a sarki tavaszi hótakaró is jelentősen csökkenni kezdett. 

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás több hőhullámot, szárazságot, extrém időjárást, bozót- és erdőtüzeket, több csapadékot okoz. Minden egyes tonna levegőbe kerülő szén-dioxid számít - annak ellenére, hogy lazán beszélünk több ezer, több tízezer tonna légkörbe küldött szén-dioxidról, már ennek töredéke komolyan hozzájárul a káros folyamatokhoz. A jelentésben a szakértők olyan fordulópontokat is megemlítettek, amelyeket kevésbé valószínű, hogy elérünk majd, de ha mégis, annak katasztrofális következményei lesznek. Ilyen például a jégtakaró összeomlása, a tengeri áramlatok radikális változása, ezeknek eljövetelét nem lehet teljesen kizárni. Fontos megjegyezni, hogy ezek a fordulópontok nemcsak globális, hanem lokális szinten is megjelenhetnek, és visszafordíthatatlan változásokat hozhatnak.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?