Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata szerint a 2025-ös volt a harmadik legmelegebb év a mérések kezdete óta.
A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni.
A klímaváltozás megduplázza a közép-európaihoz hasonló áradások esélyét egy új jelentés szerint.
Az utóbbi három hónapban volt a legforróbb június és augusztus, a legmelegebb nap és a legforróbb nyár.
A napjainkban Magyarországon is tapasztalható hőhullám egyelőre gyengébb, vagy közepesen erős kategóriába sorolható.
A június is melegebb volt, mint bármelyik korábbi június a feljegyzések kezdete óta
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint.
A globális felmelegedés a korábban véltnél gyorsabban zajlik és hosszabb ideje tart.
November 17-én először több mint 2 fokkal volt magasabb bolygónk átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szintnél.
Már csaknem 50% az esélye annak, hogy 2026-ig átlépi a 1,5 fokot a felmelegedés.
Az eddigi hét legmelegebb év egyike volt 2021.
Értetlenül állnak a tudósok Európa gyorsabb melegedése előtt.
Megmérgezte a Földet az emberiség.
2019 a rekordok éve volt.
Erre senki sem számított.
2018 volt a negyedik legmelegebb év a Földön.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
