A brit Exeteri Egyetem vezetésével több mint nyolcvan intézmény által készített jelentés szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás az idén 41,6 milliárd tonna lesz, szemben a tavalyi 40,6 milliárd tonnával. A kibocsátás legnagyobb hányada szén, olaj a gáz elégetéséből származik: 37,4 milliárd tonna, a tavalyinál 0,8 százalékkal több. A kibocsátás többi része egyebek között erdőirtásból és erdőtüzekből származik.

Nem látjuk jelét annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása 2024-ben tetőzne. Azonnali és hathatós kibocsátáscsökkentés nélkül „egyenest hozni fogjuk a 1,5 Celsius-fokos célt, egyszerűen átlépjük azt, és megyünk tovább

- mondta Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem éghajlatkutatója, a tanulmány vezető szerzője. A 2015-ös párizsi egyezményben született megállapodás arról, hogy 1,5 Celsius-fokban korlátozzák a globális felmelegedést az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak az elkerülése érdekében. Ehhez minden évben meredek kibocsátáscsökkentésre lenne szükség mostantól 2030-ig és azon túl is. Ehelyett a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása az elmúlt évtizedben emelkedett. A földhasználatból származó kibocsátás ebben az időszakban csökkent - egészen az idei évig, amikor az Amazonas térségében súlyos aszály okozott erdőtüzeket, ami 13,5 százalékkal, 4,2 milliárd tonnára növelte a földhasználatból származó éves kibocsátást.

Egyes tudósok szerint az ilyen lassú előrehaladás azt jelenti, hogy a 1,5 Celsius-fokos célt már nem lehet reálisan tartani. A jelentés szerzői szerint az idei kibocsátási adatok azt mutatják, hogy egyes országok gyorsan bővítik a megújuló energia használatát és az elektromos autók állományát. A folyamat azonban egyenlőtlenül halad, az iparosodott országok kibocsátása csökkent, a feltörekvő gazdaságoké pedig továbbra is nőtt.

A COP29 konferencián kedden ellentétek törtek a felszínre arról, hogy kinek kellene vezetnie az átállást a fosszilis tüzelőanyagokról, amelyek a globális energiafelhasználás 80 százalékát adják. A COP29 házigazdája, Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev képmutatással vádolta a nyugati országokat, amiért a fosszilis tüzelőanyagok fő fogyasztói és termelőiként oktatnak ki másokat. Az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb olaj- és gáztermelő és -fogyasztó országában a kibocsátás várhatóan 0,6 százalékkal csökken az idén, míg az Európai Unióban 3,8 százalékkal. Eközben India kibocsátása idén 4,6 százalékkal fog emelkedni a gazdasági növekedés miatt megugró energiaigény miatt. A világ legnagyobb kibocsátója és második legnagyobb olajfogyasztója, Kína szén-dioxid-kibocsátása az idén 0,2 százalékkal fog emelkedni a jelentés szerzői szerint.

Megállapítják, hogy Kína olajfelhasználásból származó kibocsátása valószínűleg elérte a csúcspontját az elektromos járművek piaci részesedése növekedésének köszönhetően. A nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátás az idén várhatóan szintén 7,8 százalékkal növekszik, mivel a légi közlekedés kezd helyreállni a koronavírus-világjárvány idején bekövetkezett visszaesésből.